„Csak” – egy frekvenciapályázatról
- Részletek
- Napi apró
- 2011. december 23. péntek, 03:02
- Lánczos Vera
Kedden eredményt hirdetett a Médiatanács, a Klubrádió elvesztette a frekvenciáját. Hagyjuk most a pályáztatást megelőző csűrcsavart egy másik frekvenciával, nézzük csupán azt, mi a helyzet ma. Ez a konkrét példa, a pályázat kiírása és elbírálása, kiválóan megfelel hogy teszteljük és jellemezzük, hogyan működik a Médiatörvény és a Médiatanács. Kóstolgatjuk a „pudingot”.
Nézzük a pályázati kiírást. Célkítűzése szerint a Médiatanács dolga az, hogy biztosítsa a rendeltetésszerű, hatékony gazdálkodást a Budapest 95,3 MHz médiaszolgáltatási lehetőséggel, biztosítsa, hogy ez járuljon hozzá a rádiós piac sokszínűségének megteremtéséhez, illetve fenntartásához, segítse elő ezzel is a működésükben kiszámítható és stabil rádiók piacra lépését vagy piacon maradását, továbbá, jussanak kifejezésre, kerüljenek bemutatásra a helyi információk, értékek.
Szép célok. A médiaszolgáltatás alapdíját erre a frekvenciára évi 52 920 000 forint plusz áfában határozták meg, erre lehetett ráígérni, mert az alapdíj és a pályázó által vállalt plusz díjrészlet együttesen adják ki az ún. médiaszolgáltatási díjat, amelyet a frekvencia elnyerése esetén évente kell megfizetni. Az elbírálásnál a vállalt rész mértékét külön pontszámmal honorálja a Médiatanács. Jelen esetben a kiírás szerint a díjajánlat maximum 15 ponttal volt értékelhető.
A műsortervre összesen 52 pont volt adható.*
Ehhez jöhet a médiaszolgáltatási tapasztalatért maximum 3 pont. Kiegészítő médiaszolgáltatás vállalásáért további 2 pont. Összesen tehát maximum 72 pont volt megszerezhető.
Lássuk, mi olvasható ki mindebből? Például hogy minél több a zene, annál magasabb a pontszám. A 60 százaléknál több zene éri a legtöbbet a zenei pontszámokat tekintve, ezzel 10 pontot lehet szerezni. Emellett már 26 százalék helyi közéleti műsorral meg lehet kapni a beszélős műsorok fejében járó maximum 20 pontos értékelést. Minél kevesebbet beszél tehát a pályázó rádiója, annál jobban megfelel az elvárásnak, hiszen akár a műsoridő 74 százalékában zenélhet, ez nem jelenti a beszélő műsorokért kapható maximális pontszám elvesztését. Ha a zenei műsorokon belül vállaltan 40 százalék feletti arányt képvisel a magyar zene, az újabb 10 pontot jelenthet. Ez együttesen már 40 pont elérését biztosíthatja a műsortervre megszerezhető 52 pontból.
Ezzel szemben, ha egy rádió műsorstruktúrája nem zenei jellegű, mint ahogy a Klubrádió tipikusan beszélő rádió, akkor nem engedheti meg magának, hogy a műsoridő 40 százalékánál is kevesebb beszélős műsora legyen. Márpedig a zenei műsorok honorálása során adható maximum 10 pont csak ekkor járna. Ha a rádió nem akar elveszíteni a zenei műsorokért kapható 10 pontból többet, mint 3-at, tehát legalább 7 pontot meg akar szerezni, akkor a műsoridejéből legalább 41 százalékban zenélnie kell, Ha a műsoridőből 60 százaléknál magasabb arányt képviselnek a beszélő műsorok, akkor további 4 pontot veszít, 63 százaléknál magasabb arány esetében pedig további 3 pontot, míg a beszélő műsorokért járó maximális pontszámon mindez nem javít.( Külön érdekesség, hogy a beszélő műsorokon belül a 25 százaléknak előírtan a helyi közéletről kell szólnia, ha tehát a rádió a világról is tájékoztatni óhajt, vagy közismereti műsorai vannak, azt csak annak a terhére vállalhatja, hogy ezzel a legkedvezőbb pontozási esélyeit kockáztatja, hiszen ha a pályázó célja az, hogy a beszélő műsorai mindössze 40 százalék alatt maradjanak, akkor a helyi közéleten kívül csupán 15 százalékot áldozhatna az egyéb tájékoztatásra.)
A Médiatanács egy félmillió ember által kedvelt és hallgatott beszélő rádió frekvenciáját tehát úgy hirdette meg, hogy a 25 százaléknyi beszélő – sokkal munkaigényesebb – műsortartalmat pontosan annyi pontszámmal engedett értékelni, mint bármennyi, ennél több, akár 70 százalék beszélő műsort, sőt, ha a teljes műsorstruktúrában a zenei műsorok aránya nem éri el a 37 százalékot, akkor a zenei műsorokért 0 pont jár. Vagyis 20 százalék zene – ami szintén nem kevés – nulla pontot ér. Mindebből ugye következtetni lehet a pályázat kiírójának elvárásaira és szempontjaira a műsorstruktúra megítélésénél is.
Visszakanyarodva a kiinduló gondolatmenethez: ha tehát a pályázó rádió mondjuk igyekszik alkalmazkodni a kiíráshoz, és 60 százaléknyi beszélő műsort vállal csupán, 40 százaléknyit zenél, s a 40 százalék több mint 40 százalékában magyar zenét ad is, ezért maximum 20+ 7+ 10 pontot kaphat, azaz 37 pontot szerezhet – eleve 3 ponttal kevesebbet, mint a fenti első példánál akár egy noname kezdő elérhet.
Ezután következik a műsorterv szubjektív megítélése. De kétséges-e a szubjektív megítélés iránya, ha a kiírás pontszámokkal preferált értékrendjéből indulunk ki? Főleg, ha a médiaszolgáltatási tapasztalattal is csak 3 ponttal javítható a vállalási arány? A jelen esetben egy 10 éve működő profi rádió 3 pontos kiegészítéssel éppen annyit nyom a latba, mint egy akármilyen rádió, ha 60 százaléknál több zenét és 25 százaléknál több szöveges műsort vállal. Ha ügyesen ráígér a médiaszolgáltatási díjban, a megszerezhető pontok arányai okán előnyét növelheti, akár jó műsortervre sincs szüksége.
És itt jutunk el a „miért pont annyi az amennyi” kérdéséhez a pontrendszer kialakítását illetően. Az 52 ponton belül miért éppen maximum 12 pont a műsorterv szubjektív értékelése, miért éppen csak 3 pont a médiatapasztalat, ha a stabil rádiók megtartása deklarált cél, és szemben azzal, hogy maximum 15 pontot lehet kapni a 72-ből a magasabb médiaszolgáltatási díj vállalása fejében, holott ennek teljesíthetőségére leginkább az jelenthet garanciát, hogy kinek mekkora a médiatapasztalata. A nagyobb tapasztalat alapján inkább lehet reálisabb, megalapozottabb üzleti tervre, piacismeretre következtetni.. Miért éppen 72 a 72? Miért ilyenek az arányok a 72 ponton belül a pontkiosztási célok között?
Lehetne ilyen kérdéseket feltenni, de nincs sok értelme. Ugyanis a Médiatanács jelenlegi közjogi helyzetét tekintve** a legadekvátabb válasz a „csak” . A Médiatanácsnak ugyanis semmilyen konkrét elvárásnak nem kell megfelelnie, amikor pályázatot ír ki. Ez az ő kompetenciája. A kiírás szempontjait maga döntheti el. A jelenlegi esetben például azt, hogy zenélő rádiót szeretne éppen itt és éppen most egy népszerű beszélő rádió frekvenciáján. Az egyetlen ellenzéki rádió frekvenciáján. Vessük ezt össze – csak a rend vagy a vicc kedvéért – a sokszínűség biztosításának deklarált elvével. Ezt sem kell indokolnia, megokolnia. Elegendő ok erre is a „csak”.
Nincs, aki számon kérje a felelősségét abban, ahogyan szubjektív pontozási jogát gyakorolja vagy a pontozás mértékét meghatározza. „Csak”. És ebben a „csak”-ban csak a törvénynek van alárendelve, és a törvény ezt a „csak”-ot lehetővé teszi számára, minthogy a testület nem paritásos összetételét is lehetővé teszi. Minden egyes tagja a Fidesz delegáltja, elnöke a Fidesz volt képviselője. Így aztán jelenleg valóságos társadalmi kontroll nem érvényesül a működése felett. Nincs itt semmilyen jogszabálysértés. Ki lett írva egy pályázat a „jog” szerint, és el lett döntve a kiírás szerint.
Ehhez képest – pusztán érdekességként – nézzük meg a törvény és a pályázat egyéb deklarált elveit is.
Az értékelésnek átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lennie. (A törvény 60.§ [3] )
Esélyegyenlőséget, objektivitást, átláthatóságot és megkülönböztetéstől mentes eljárást, a jogok a jóhiszemű gyakorlásának követelményét hangoztatja a pályázati kiírás 1.4.1. pontja
Beszéljünk még egy dologról, az átláthatóságról, és vessük össze azzal a törvényi rendelkezéssel, miszerint „A pályázati ajánlatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást.”(62.§ (7)
Átláthatóság?
A Médiatanács a törvény rendelkezésének felel meg, amikor sem a pályázatról, sem a határozatáról nem ad számot a nyilvánosságnak, majd csak akkor, amikor szerződést kötött a nyertessel.
Vagyis nemcsak arról nincs fogalma az állampolgároknak, rádióhallgatóknak, fogyasztóknak, hogy miért éppen olyan szempontok érvényesülnek egy pályázat kiírásakor, amelyeket a Médiatanács megfogalmaz, miért éppen olyan pontrendszert írtak elő, amelyet előírtak. Maga a törvény teszi lehetővé, hogy a döntés indokait se ismerhessék meg a döntéskor, nem is beszélve a nyertes pályázat tartalmáról.
Ha valaki megnézi a Médiatanács honlapját, olvasgathat lezárt pályázatokról már közzétett határozatokat. Megtudhatja, hogy a jövőben sem lesz semmi világosabb. Elolvashatja, hogy a pályázat érvényes volt, elolvashatja, milyen pontszámokat osztottak ki, csak a megokolást nem, azt, hogy miért tartott kitűnőnek a Médiatanács egy műsortervet, mit hiányolt, mit értékelt pozitívan. Konkrétan milyen szempontokat érvényesített, minek felelt meg inkább a nyertes fél? Mit tartalmazott a nyertes pályázat?
Legyen elég a „csak”.
A puding ehetetlen.
(Lánczos Vera)
_________________
* Ezen belül a helyi közélettel foglalkozó műsorszámok a nappali napi műsoridő
25 százaléka felett: 20 ponttal,
20-25 százalék: 10 ponttal,
20 százaléka alatt: 0 ponttal volt értékelhető,
a zenei műsorszámok aránya a teljes műsoridő
60 százaléka felett 10 ponttal
40 százaléka felett 60 százalékáig 7 ponttal
20 százaléka felett 40 százalékáig 4 ponttal
20 százalékáig 0 ponttal.
A magyar zenei műsorszámok aránya a zenei művek közzétételére szánt napi teljes műsoridőben, a műsoridő
40 százaléka felett: 10 pontot,
37-40 százalék: 5 pontot,
37 százaléka alatt: 0 pontot ért.
A műsorterv szubjektív megítélése: maximum 12 ponttal volt jutalmazható.
** A Médiatanács lényegében az ORTT jogutódja, a Hivatal a Médiatanács hivatali szerve. A Médiatanács négy tagját és az elnökét listás szavazással egyidejűleg választja meg az Országgyűlés a jelenlevők kétharmados többségével. A lista tagjaira olyan eseti bizottság tesz javaslatot, amelybe minden képviselőcsoport egy-egy tagot delegálhat, ám szavazati joguk arányos a képviselőcsoport parlamenti arányával. Az eseti (jelölő) bizottság egyhangú szavazata szükséges a jelölt listára való felkerüléséhez. Ha a kijelölt határidőben nem születik egyhangú döntés, akkor második körben a bizottság kétharmadának javaslata elég. (Ha netán így sem születik döntés, akkor lejár a bizottság mandátuma, helyette újat kell felállítani.) Kétharmados parlamenti többség esetén – ezt nyugodtan kijelenthetjük – a második kör eredménytelensége eléggé nehezen képzelhető el. A Médiatanács jelenlegi tagjainak megválasztása is a második jelölési körben lett eredményes. Talán nem meglepő módon valamennyi tagja a Fidesz jelöltje volt.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!