Mindennapi helyreigazításaink II.
- Részletek
- Mihancsik Zsófia
- 2012. január 03. kedd, 03:49
Belénessy Csaba vezérigazgató aláírásával levelet kaptunk az MTI-től, amelyben a vezérigazgató azt kéri, szíveskedjünk helyreigazító közleményt közzétenni.
Van tehát egy újabb „híreszteléses” helyreigazítás a gyűjteményünkben.
A sors furcsa fintora, hogy amíg 2010. április 16-án, első ilyen című írásomban az MTI-t védtem többrendbelileg a „híresztelés” vádja ellen (igaz, az egy másik MTI volt), most önmagunkat – és amennyire tudom, a „híresztelés” forrását, Bolgár Györgyöt (1) – védem ugyanezen vád ellen az MTI-vel szemben.
De mindenekelőtt magáról a „híresztelésről”, mert ennek a jogi tényállásnak a sorsa gyönyörű példázata annak, hol tart ma a jogállam.
2010. április 16-án a híresztelés tényállása a Polgári Törvénykönyvben így szólt:
„79. § (1) Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel – a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül – követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás).”
Vagyis e szerint én mint újság (felelős szerkesztő) akkor híresztelek, ha más forrásoktól – újságoktól, hírügynökségtől, jelen esetben Bolgár Györgytől – átveszek állításokat, információkat, amelyekről mások később azt állítják, hogy sértik a személyiségi jogaikat.
Ha elolvassák az első írásomat, látni fogják, hogy felszólítottam minden potenciális helyreigazítót, siessen a kérelmével, mert 14 nap múlva, 2010. május elsején hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv, amelyben immár nem szerepel „az a fordulat, nevezetesen a híresztelés, amely sokkal több rosszhiszemű jogérvényesítésre adott alapot, mint ahány céget, intézményt és magánszemélyt megvédett a valóban rosszhiszemű vádaskodástól”. Csakhogy a magyar Alkotmánybíróság (Ab) 2010. április 26-án úgy döntött, hogy 2010. május 1-jén mégsem léphet hatályba a – több mint tízéves előkészítő munka nyomán – 2009. szeptemberében elfogadott új Polgári Törvénykönyv (Ptk.).
És emlékeznek még, miért döntött így? Azért, mert úgy ítélte meg, hogy az elfogadástól számított majdnem 6 hónap (!), illetve a hatályba léptető törvény kihirdetésétől számított 60 (!) nap nem elégséges felkészülési idő a laikusok és a szakemberek számára. Az Ab „kirívóan rövidnek” ítélte a rendelkezésre álló felkészülési időt, ami miatt sérült volna a jogbiztonság. Boldog jogállami békeidők! Amikor az Alkotmánybíróság még döntött, és amikor fontosnak tartotta a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, vagyis azt, hogy legyen ideje mindenkinek felkészülni az új törvényre! Hat hónap és hatvan nap! Fényévnyi távolságra van már ez az egykor volt jogállami szempont a „reggel benyújtjuk, délelőtt megvitatjuk, délután elfogadjuk, másnap kihirdetjük” (és ha szükségesnek tartjuk, visszamenőleges hatállyal) című Fidesz-módszertől. Az Alkotmánybíróság (is) tudomásul vette, hogy ha fene fenét eszik is, itt új rendszer lesz (új = más, más típusú), amihez nem szükséges, hogy a polgárok és a szakemberek biztonsággal el tudjanak igazodni benne, meg hogy az életüket kiszámítható módon élhessék és tervezhessék, ne idegrángásos bolondgomba módjára.
Hogy a sajtószabadság számára mi veszett el azzal, hogy az új Ptk. akkor nem lépett hatályba, azt Hanák András írta meg az Ab-határozatról szóló cikkében, 2010. április 27-én. Az új Ptk-ban „sem helyreigazítási kötelezettség, sem egyéb helytállás vagy felelősség nem terhelné a sajtót, ha nyilvános rendezvényen elhangzottakról, a nyilatkozó személyének pontos megjelölésével, az elhangzottaknak megfelelően, szöveghűen tudósít, vagy a sajtó számára adott nyilatkozatot teszi közzé. Régóta esedékes tartozást kívánt törleszteni ezzel a jogalkotó: a híresztelésnek a hatályos Ptk. és a bírói gyakorlat által kialakított rendje aligha létezik másutt a civilizált Európában”.(2)
Ugye világos, hogy ha a Galamus Bolgár György interjúit „a nyilatkozó személyének pontos megjelölésével, az elhangzottaknak megfelelően, szöveghűen” teszi közzé írásos formában, akkor normális sajtóviszonyok között nem lenne (lett volna) felelősségre vonható „híresztelésért”? Csak hát, mint láttuk, a normális viszonyok kialakításának a lehetősége is odaveszett Mohácsnál, mint annyi minden más. Úgyhogy most megint helyreigazítunk.
Namármost.
Mit igazítunk helyre – túl azon, hogy Bolgár György egyetlen felvezető kérdésbe foglalt két állítását, amelyet „híreszteltünk”? Tartalmilag miről szól a két helyreigazítási kérelem?
Az első arról, hogy „a Bajnai Közpolitikai Alapítvány” december 20-ai nyilatkozatát nem torzította el az MTI, amikor azt írta: „A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány legújabb kockázatelemzése szerint még az átírt, elfogadott költségvetésben is mintegy 80 milliárd forintos lyuk van – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) vezetője kedden Budapesten sajtótájékoztatón.” Illetve: „Romhányi Balázs kiemelte: az elfogadott költségvetésből 80 milliárd forint hiányzik, mivel az nem tartalmazza például a bankszövetséggel december 15-én megkötött megállapodás hatását”.
Romhányi Balázs szíves közlése, de az Index saját tudósítása szerint is, amelyet a sajtótájékoztatóról közzétett, a 80 milliárdos „maradék lyukról” valóban volt szó, csak éppen más kontextusban. Körülbelül úgy, hogy ha hinni lehetne a kormány 320 milliárdos kiigazításának – amelyről azon túl, hogy csökkenő GDP-növekedéssel és magasabb forintárfolyammal számoltak, egyetlen konkrét és szükséges adatot sem közöltek –, még akkor is maradna 80 milliárd. De mivel nem tudható, hogy a kormány 320 milliárdja honnan jön, milyen tényezőket vesz figyelembe milyen értékekkel, valójában csak azt tudják mondani, hogy az első szavazási forduló után (azaz december elsején) a különbség 400 milliárd volt. Még pontosabban: ha a 320 milliárdos kiigazítás valóban 320 milliárd forint egyenlegjavulást érne, akkor már csak 80 milliárd lenne hátra. (3) Ez hangzott el a sajtótájékoztatón. Ha ez a kontextus kiderül az MTI híréből, akkor az MTI valóban nem torzította el Romhányi Balázs és Oszkó Péter szavait.
A második helyreigazításban van egy pikáns csavar. Hogy ugyanis Bolgár György maga is „híresztelt”. Ugyanis Szilvásy György csak a Népszabadságnak nyilatkozott a perről, (4) Bolgár György tehát erre hivatkozva állította, amit állított (ezek szerint az MTI a Népszabadságtól és Szilvásy Györgytől is helyreigazítást kért?).
Ami az MTI „torzított tudósítását” illeti: a hírügynökség három hírt adott ki az első fokú ítéletről. Egy rövidhírt 2011. december 19., hétfőn 14:09-kor, egy teljes hírt 16:35-kor, majd egy bővített hírt 19 órakor. Legyünk nagyvonalúak, nézzük csak a bővített hírt (hiszen nyilván azért adtak ki öt órával az első híradás után egy végleges hírt, mert addigra minden elérhető információ a rendelkezésükre állt). A hír címe azt mondja, hogy „Szilvásy megsértette az UD Zrt-nek és vezetőinek személyiségi jogait”. Ez igaz. Méghozzá azzal sértette meg, „hogy ’polipszerűen’ működő, az állam titkait fürkésző ’árnyék-titkosszolgálatként’ említette a céget 2008 szeptemberében az MTV és a TV2 műsoraiban”. Ez is igaz. Majd jön az ügy történetének rövid összefoglalása a hírben, és ez a mondat: „A felperesek szerint a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter politikai célzatú, valótlan tartalmú sajtókampányt folytatott az UD Zrt. ellen, és ezzel súlyos károkat okozott a cégnek, illetve vezetőinek, ellehetetlenítette őket.” Majd váratlanul megtudjuk, hogy „az FB szóbeli indoklása szerint amikor az alperes a folyamatban lévő büntetőeljárás pillanatnyi állásának megfelelően adott tájékoztatást az ügyről, akkor nem sértett személyiségi jogokat, ám a cégre vonatkozó megfogalmazások vonatkozásában – amelyek szerint ’polipszerűen’, illetve ’árnyék-titkosszolgálatként’ működött volna – , az alperes nem bizonyította, hogy azok a büntetőeljárás akkor aktuális eredményeivel összhangban álltak volna, ezért azok jogsértőek”.
Itt már mindjárt van egy hiba – ha úgy tetszik, torzítás. Ugyanis ebből a mondatból – közvetve – kiderül, hogy volt egy másik felperesi állítás is. Eszerint Szilvásy azzal is jogot sértett volna, ahogyan a büntetőeljárásról tájékoztatott. A felperesnek ezt az állítását a bíróság elutasította (5).
Van azonban egy ennél jóval súlyosabb hiba is. Hogy volt egy harmadik, szintén elutasított felperesi kérelem is, de ez csak Szilvásy György Népszabadság-nyilatkozatából derül ki. Ez pedig arról szólt, hogy Szilvásy nyilvánosságra hozott volna hangfelvételeket, amivel szintén személyiségi jogot sértett (volna). Aki már elcsodálkozott azon, hogyan lehet felelőssé tenni a titkosszolgálatokat felügyelő minisztert azért, mert az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát, zárt ülésen, egy ügy állásáról tájékoztatja, és a tájékoztatás részeként hangfelvételeket is kioszt a titoktartásra kötelezett bizottsági tagoknak, az érti, miért van jelentősége a felperesi kereset elutasításának. Ez az elem teljesen hiányzik az MTI mindhárom híréből.
Vagyis volt három felperesi vádpont, ebből kettőt megalapozatlannak ítélt a bíróság. Ennek megfelelően Szilvásyt egyetlen pontban marasztalta el, abban, amelyet a címben kiemelt az MTI-hír. Ezt nem elég azzal elintézni, hogy „az FB a kereset többi részét elutasította, így a három felperes összesen négymillió forintos nem vagyoni kártérítési igényét is”. Már csak azért sem, mert Szilvásynak valószínűleg igaza van abban, hogy „a lényeget az jelzi, hogy az UD Zrt-nek kell számára perköltséget fizetnie és nem fordítva. A jogkövetkezményeket, azaz a kártérítés elvetését illetően pedig teljes egészében pernyertes lett.”
Amúgy az MTI számára bizonyára nem volt elérhető az említett öt órában a két pontban felmentett, egy pontban elmarasztalt, négymilliós kártérítéstől megszabadult alperes, Szilvásy György (szemben Futó Barnabással, aki nyilatkozott az MTI-nek), így az ő véleményét nem tudták megkérdezni. Ezért aztán csak a Népszabadságnak mondhatta el, hogy „a bíróság hiába kérte be az Alkotmányvédelmi Hivataltól azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján ő az UD Zrt-ügyről beszélt [lásd „polipszerű” „árnyék-titkosszolgálat”], ezeket a hivatal nem adta át, így ő a titoktartási kötelezettsége miatt nem tudta bizonyítani az igazát”.
Úgy gondolom, az MTI választhat, hogy szakmailag elégtelen vagy „eltorzított” hírt tett közzé a perről. Ha az első változat mellett dönt, azt is meg kell magyaráznia, hogy a szakmailag elégtelen hír miért nem torzító hír.
Ezenkívül olvasni is meg kellene tanulni. Bolgár György kifogásolt mondata ugyanis így hangzott: „Tegnap Szilvásy György közölte, hogy az MTI hírével ellentétben nem elveszítette a pert az UD Zrt-vel szemben, hanem többségében megnyerte.” Ez a helyzet. Ez történt. Bolgárnak ezt a mondatát is el kellett „torzítani” ahhoz, hogy az MTI helyreigazítást kérhessen tőlünk, így: „Az a híresztelésünk, mely szerint Szilvásy György az MTI hírével ellentétben nem veszítette el a pert az UD Zrt.-vel szemben, szintén tévesnek bizonyult.” Világos, ugye, hogy Bolgár György nem ezt mondta, és mi nem ezt írtuk le.
Úgyhogy tévesnek legfeljebb az MTI ma közzétett helyreigazítása nevezhető.
Ezzel szemben a „híresztelés” vádja, sajnos, semmiképp sem jogellenes, legfeljebb snassz.
flickr/Nwardez
(1) Bolgár György ominózus interjúfelvezetése így hangzott: „Miközben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a médiatörvény néhány rendelkezését, aközben vannak egyéb bajok is a médiával. Látjuk, hogy most már vagy tíz napja éhségsztrájkol néhány közszolgálati újságíró a televízió székháza előtt a retusálási botrány miatt, az intézmények vezetése levonta a következtetést és elbocsátott vagy leváltott néhány felelőst. De az alapvető problémák nem oldódnak meg. A legújabb hírek között szerepel, hogy Bajnai Közpolitikai Alapítványának nyilatkozatát eltorzította az MTI. Azt írták róla, hogy 80 milliárdos további lyukat látnak a jövő évi költségvetésben, holott ők 400 milliárdról beszéltek. Tegnap Szilvásy György közölte, hogy az MTI hírével ellentétben nem elveszítette a pert az UD Zrt.-vel szemben, hanem többségében megnyerte. És így tovább.”
(2) Részletkérdés, hogy ma már a régi Ptk. fentebb idézett paragrafusa sem így néz ki, mert a szorgalmas Fidesz-kétharmad a tényálláselemeket nagyrészt átrakta kedvenc új törvényébe, a 2010. évi CIV-esbe, amelyet a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól sikerült megalkotnia (12. szakasz).
(3) A Népszabadság szintén saját tudósítása szerint: „A Haza és Haladás szerint a kormány által az utolsó pillanatban a költségvetésen átvezetett 320 milliárd forint kiigazításon túl további 80 milliárd forint hiányzik a költségvetésből, ami a Magyar Bankszövetséggel kötött adósmentő megállapodás eredménye, s aminek a hatását az alapítvány szerint nem vezették át a büdzsén, ráadásul a 320 milliárdos megtakarítás megvalósíthatósága felől sincs meggyőződve az alapítvány. Ha mégis összejön, értelemszerűen annyival kisebb lesz az eltérés a hiányszámban, de a gazdaság (az alapítvány szerint 1,1 százalékos) zsugorodása akkor is rontja a büdzsé helyzetét.”
(4) A Népszabadság online szerint (Torzított MTI-tudósítás: Szilvásy pert nyert) „’túlnyomórészt’ megnyerte az UD Zrt. ügyében folyó polgári pert Szilvásy György – közölte lapunkkal a Fővárosi Bíróság (FB) hétfői, nem jogerős ítéletét ismertetve a Gyurcsány-kormány titokminisztere, aki egyúttal kifogásolta az MTI ezzel kapcsolatos híradását is, amely szerinte ismételten megsértette a független, kiegyensúlyozott és tényszerű tájékoztatás követelményeit”.
(5) A Fővárosi Bíróság közleménye szerint: „A bíróság a kereseti kérelem által sérelmezett, a büntetőeljárás tárgyára vonatkozó további alperesi kijelentéseket nem találta jogsértőnek, mert az arról szóló tájékoztatás nem állt ellentétben az eljárás akkori állásával. A felhozott cselekmények valóban a büntetőeljárás tárgyát képezték. Nem lehetett megállapítani, hogy az alperes ezekről az eseményekről befejezett tényként számolt volna be, sőt többször hangoztatta, hogy az eljárás nyomozati szakban van, vagyis nem prejudikált.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
