Kovács Zoltán: Magyarország nem akar megfelelni a világ összes elméleti elvárásának
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2012/1. negyedév
- 2012. február 18. szombat, 00:15
- Hírek
Magyarország nem akar és nem is fog megfelelni semmilyen ideáltipikus elképzelésnek; a kormány a magyar viszonyoknak megfelelő megoldásokat kínál, amelyeket kész megvitatni, és nem akarja magát kivonni semmilyen európai jogelv alól - mondta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár pénteken Varsóban.
A Varsói Magyar Kulturális Intézet és a Varsói Egyetem Európai Központja "A szuverenitás határai. Magyarország politikája Európában" címmel tartott konferenciát pénteken, amelyen magyar részről Kovács Zoltán államtitkár és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára vettek részt. Az egyetemi könyvtár egyik előadótermében csaknem száz érdeklődő jelent meg, de a szervezők szerint a konferencia internetes közvetítését is többen figyelemmel kísérték.
A konferencia első panelbeszélgetésében a magyar kormány politikájáról vitatkoztak a résztvevők, a második részt a gazdaságpolitikai kérdéseknek szentelték.
Kovács Zoltán a szuverenitással kapcsolatban elmondta, hogy a magyar EU-elnökség "Erős Európa" szlogenje utalt arra, hogy az unió jövője az erős államok és nemzetek közössége, melyben "közös ügyeinkben gyorsan és határozottan tudunk dönteni minden tagállam érdekében, illetve javára".
A Magyarországról szóló európai vitáról azt mondta, "érdemes belemenni a részletekbe, és megismerni egy-egy konkrét döntésnek a konkrét hátterét", és nem csak néhány kiragadott kérdésen keresztül értékelni egy rendszert, ahogy azt például az Európai Parlament képviselői teszik. Hangsúlyozta, hogy a nagyfokú magyarországi változások egy politikai erő akaratát tükrözik, amely meg akarja változtatni a magyarok sorsát. A törvények nem "a világ összes elvárásának akarnak megfelelni, mert ez képtelenség", hanem az ország és a nemzet érdekeit veszik figyelembe. Kiemelte, hogy az új alkotmány "nem söpri el a liberális demokráciát és a szocialisták felfogását, hanem végre mellé teszi annak a lehetőségét, hogy egy középjobb, egy demokratikus jobboldali felfogás is érvényesüljön".
Kitért arra is, hogy a demokrácia fejlettségén nincs mit szégyellni Közép-Európában, de a kormány "abban látja zálogát minden kísérlet sikerének, hogy végre meg tudjon erősödni az a középosztály, amelyen a nyugati típusú demokrácia alapul".
Adam Bodnar, a helsinki emberi jogi alapítvány képviselője kiemelte, hogy a demokrácia nem azt jelenti, hogy "2/3-os többséggel a jogszabályok és az alkotmány keretében már mindent lehet". Hangsúlyozta, hogy az alkotmányosság és az azt felügyelő intézmények megléte biztosítja a demokratikus jogállamiságot, míg az európai intézmények állásfoglalása szerint "Magyarországon az utóbbi években politikailag alárendeltté váltak a felügyelő intézmények".
Igor Janke konzervatív publicista szerint Magyarország megingatta az európai megegyezést, és tabut döntött. Hangsúlyozta, hogy "az Európai Bizottság csak a magyar kormánnyal szemben konzekvens", pedig más országokban is születtek a kérdéses döntéseik, például "több hónapja Lengyelországban is csoportosan menesztették a kormányzatot nem támogató újságírókat a közszolgálati televízióból". Elismerően nyilatkozott arról, hogy a magyar kormány választott egy utat, melyhez tartja magát, miközben "Európában a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a politikusok nem vállalják a döntéshozatalt".
Bogdan Góralczyk volt nagykövet szerint Magyarországon az európai értékrenddel nem kompatibilis "Orbán-rendszer" jött létre. Véleménye szerint "a politikai és nagyrészt gazdasági rendszerváltás nem lenne lehetséges Orbán Viktor akarata, személyisége, ereje és elszántsága nélkül", amely "élesen megosztja a magyaron kívül a lengyel társadalmat is, valamint az európai eliteket". Kitért arra, hogy Magyarországon a gazdasági és politikai válságon kívül mély pszichológiai és társadalmi válság is érzékelhető. A kormány ereje az ellenzék gyengeségéből, sőt a politikai alternatíva hiányából fakad, amelyet legfeljebb a Jobbik pótolhat - mondta.
A második panelbeszélgetésben Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy gazdasági vonatkozásban az adópolitikai szuverenitás a fontos. Kiemelte, hogy az egykulcsos adó bevezetése kedvez a gazdasági növekedésnek, és részletesen ismertette a magyar alkotmányban megszabott adóságfékek hátterét. Az euróövezeti válsággal kapcsolatban hangsúlyozta a belső piac hiányát, valamint azt, hogy a közös valuta elfedte a versenyképességi különbségeket.
A konferenciát lezárva Grzegorz Cydejko, a lengyel Forbes intézet munkatársa elismerését fejezte ki, hogy "a viszonylag kicsi magyar gazdaság, amelynek nyitott gazdaságként és nem a saját belső piaca alapján kellett fejlődnie", a hibás gazdaságpolitikai döntések és az üzleti szektor privatizációja ellenére képes volt rövid időn belül csökkenteni adósságát, megtartva a gazdasági növekedést. Véleménye szerint ez nem csak a forintárfolyam-szabályozás mechanizmusának, hanem a magyarok rendkívüli vállalkozókézségének is köszönhető.