Örmény-magyar konfliktus: a gazdasági tárgyalások folytatódnak (ha kell)
- Részletek
- Szemle
- 2012. szeptember 04. kedd, 03:07
- Galamus-csoport
– Szijjártó, Orbán és az igazságügyi minisztérium beszélt hétfőn – mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint jártak el. Szijjártó azonban este már azt is közölte, hogy a gazdasági tárgyalásokat – hiszen semmi közük a kiadatáshoz – Magyarország ezután is folytatja Azerbajdzsánnal.
– A DK szerint viszont annak a Strasbourgban aláírt egyezménynek, amelyre hivatkoznak, csak a 9. pontját olvasták el (hogy nem alakítják át a Magyarországon gyilkosság miatt elítélt állampolgáruk büntetését), de a 12-t már nem (hogy ugyanis nem vállaltak garanciát az azeriek arra, hogy nem élnek majd a 12. pontban biztosított kegyelem lehetőségével.
– Az LMP szerint Azerbajdzsán a bécsi egyezmény aláírásakor fenntartással élt, hogy a kiadó ország előzetes hozzájárulásához kötik, ha kegyelemben akarnak részesíteni egy külföldről hazaszállított azeri állampolgárt. Ez azt jelenti, hogy Azerbajdzsán vagy megszegte ezt a szerződést, és akkor ennek alapján lehet kérni az elítélt visszahozatalát, vagy Orbán megadta az előzetes hozzájárulást a kegyelemhez.
– Az MSZP újraértelmezné a hazaárulás fogalmát és lemondatná Navracsicsot és Martonyit.
– Azerbajdzsáni és örményországi fejlemények, külföldi visszhang
Magyarország
A hivatalosság
Szijjártó reggelek: az országnak nincs félnivalója, mert jogszerű volt az eljárás
A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára (és nyolc kétoldalú gazdasági együttműködési kormányközi testület elnöke) háromszor nyilatkozott hétfőn – reggel-este a köztelevízió, illetve a Tv2 reggeli műsorában – arról, amit már tegnap elmondott az MTI-nek, úgymint: Magyarországnak nincs félnivalója az azeri kiadatás ügye kapcsán, mert egy nemzetközi egyezménynek megfelelően jártak el, sőt, transzparens módon. „Akkor lenne felróható bármi Magyarországnak, ha bármilyen nemzetközi egyezmény megsértésével jártunk volna el.” Azt pedig kicsit túlzásnak tartja, hogy a világpolitika mostani állásában egy nemzetközi kiadatási ügyet tekintenének uralkodó témának. „Azért messze nem így van.”
Ha szükséges, Magyarország a jövőben is egyeztetni fog Azerbajdzsánnal gazdasági ügyekben, azok ugyanis semmilyen összefüggésben nem lehetnek nemzetközi jogi kérdésekkel, mint amilyen például az azeri kiadatási ügy. „Egy jól körülírt, elhatárolt nemzetközi jogi kérdés és két ország között gazdasági, stratégiai jellegű együttműködésről szóló tárgyalások semmilyen módon nem lehetnek összefüggésben egymással.”
Megerősítette: a kormány valóban tárgyal Azerbajdzsánnal arról, hogy „a gazdasági együttműködésünket hogyan kössük szorosabbra, hogy azt esetleg milyen pénzügyi vonalakkal egészítsük ki, de mi ettől teljesen függetlenül kezelünk egy nemzetközi jogi kérdést, amelyet egyezmények szabályoznak”.
Arról, hogy Örményország bécsi nagykövete azt nyilatkozta, az örmények a kiadatás előtt két héttel figyelmeztették a magyar illetékeseket, ne adják ki az azeri foglyot Bakunak, majd a napokban ismét tiltakoztak, Szijjártó Péter nem tud, de ettől függetlenül előfordulhatott. Ám a magyar kormány nagy tisztelettel van Örményország és az örmény nép iránt. „Szeretnénk Örményországgal jó kapcsolatot ápolni a jövőben is (...), de egy dolognak a belátását Magyarország joggal várja el mindenkitől, legyen az Örményország, vagy bármely más ország, vagy bármilyen más testület”: ha egy jogi esetet egy nemzetközi egyezmény szabályoz, akkor Magyarország mindig ennek előírásai szerint fog eljárni.
Orbán: higgadtan vesszük tudomásul a kialakult vitát
A miniszterelnök a közszolgálati egyetem tanévnyitójáról távozóban beszélt újságíróknak. Eszerint: Magyarország eddig is a nemzetközi jogi eljárásrendet követte az azeri kiadatási ügyben, ezután is ezt teszi, és nem tulajdonít különösebb jelentőséget az ennek nyomán kialakult vitának: „higgadtan és nyugodtan vesszük ezt tudomásul”. Titkos megállapodás pedig nem volt az azeriekkel, mert „ez egy demokratikus európai állam [mármint Magyarország az ő vezetése alatt]. A nemzetközi jog szabályait nem titkos megállapodások szerint alakítják, hanem ahogyan azok írva vannak, nyilvánosan”. A továbbiakban „nem tervezünk semmit, mert Magyarország képes arra, hogy minden kérdést a saját súlyának megfelelően kezeljen”. Magyarország mindenkivel jó viszonyra törekszik, tiszteli a tőle különböző országokat, „megadjuk a tiszteletet, éppen ezért mindig a nemzetközi jog szabályainak betartása mellett fogunk eljárni a jövőben is, ugyanezt fogjuk cselekedni a jövőben is hasonló esetek esetén”. Ami pedig az örményeket illeti, „tiszteljük az örményeket, és reméljük, hogy jó viszonyt ápolhatunk velük a következő évtizedekben is”.
KIM: a hivatalos azeri levél alapos garanciának volt tekinthető
Azerbajdzsán igazságügyi minisztériuma korábban arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy nem alakítja át az örmény katonatársát meggyilkoló Ramil Sahib Safarov ítéletét, hanem végrehajtását közvetlenül folytatja; a hivatalos azeri levél tartalma pedig alapos garanciának volt tekinthető – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-vel, a Demokratikus Koalíció (DK) sajtótájékoztatójára reagálva [lásd lejjebb].
Azerbajdzsán az ENSZ Biztonsági Tanácsának kétharmados többséggel megválasztott tagja, az Európa Tanács és több más nemzetközi szervezet tagja, számos nemzetközi egyezmény aláírója, így az ország igazságügyi minisztériumának hivatalos levelében foglaltak alapos garanciának tekinthetők. Az azeri igazságügyi minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a Magyarországon meghozott büntető ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntető törvénykönyv szerint is bűncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt pedig legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Az azeri szaktárca arról is tájékoztatta a KIM-et, hogy Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem annak végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján. A KIM szerint a vonatkozó nemzetközi egyezmény szerint az átszállítás után a büntetés végrehajtására a végrehajtó állam joga irányadó, és egyedül ez az állam illetékes a megfelelő döntések meghozatalára.
[A hivatalos azeri levelet lásd itt, pdf-ben. A KIM-nek – és nem a magyar külügyminisztériumnak – írt azeri levelet nem a KIM, hanem érdekes módon a Magyar Nemzet tette közzé. Ahogy más, még nem nyilvánosságra hozott kormányzati intézkedéseknél, ügyészségi jegyzőkönyveknél, kihirdetés előtt álló bírósági ítéleteknél szokta írni: „az mno.hu birtokába került” – a szerk.]
Az ellenzéki pártok
DK: Orbán Viktor szándékosan tette lehetővé Safarov elengedését
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint bizonyíthatóan Orbán Viktor kormányfő a hibás az azeri baltás gyilkos szabadon engedéséért, mivel tudatosan nem kért megfelelő garanciát arra, hogy Azerbajdzsánban eltekintenek a kegyelemtől. Molnár Csaba, a párt alelnöke sajtótájékoztatóján elmondta: Azerbajdzsán a Gyurcsány-kormányok idején is többször kérelmezte Ramil Sahib Safarov kiadatását, ám akkor ezt nem tették meg, mert hazájától nem kaptak elegendő biztosítékot arra, hogy nem mérséklik büntetését. Az ellenzéki politikus szerint az Orbán-kormány „egy nap hallgatás után elkezdett hazudni” a kérdésében, az azeri igazságügyi miniszter helyettesének levelére hivatkozva azt állítja, „Magyarországot átverte Azerbajdzsán”. Molnár Csaba szerint azonban nem történt átverés, hanem Orbán Viktor tudatosan nyitva hagyott egy kiskaput Safarov szabadon engedésére. Bár az azeri kormány képviselője megígérte, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló, 1983-ban Strasbourgban aláírt egyezmény kilencedik pontja alapján nem alakítják át a Magyarországon gyilkosság miatt elítélt állampolgáruk büntetését, arra azonban nem vállaltak garanciát, hogy nem élnek majd az ugyanezen dokumentum tizenkettedik pontjában biztosított kegyelem lehetőségével. Molnár Csaba valószínűtlennek nevezte, hogy a „Külügyminisztérium régi, tapasztalt, tehetséges jogászai” ne ismernék az egyezmény azon mondatát, amely szerint „mindegyik fél gyakorolhat egyéni kegyelmet, közkegyelmet, vagy átváltozathatja a büntetést alkotmányának, vagy más jogszabályainak megfelelően”. A DK szerint mindezek alapján kizárólag Orbán Viktort és kormányát terheli felelősség a történtek miatt.
LMP: a kormány hozza nyilvánosságra a bakui tárgyalások jegyzőkönyveit
Az LMP kérni fogja a kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra azoknak a bakui tárgyalásoknak a jegyzőkönyveit, amelyek Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ilham Alijev azeri elnök között zajlottak, mondta sajtótájékoztatóján Jávor Benedek frakcióvezető. Ugyanezzel a kéréssel fordulnak az azeri elnöki hivatalhoz is.
Az azeri gyilkos kiadatásának ügye rávilágított a magyar kormányzati körökben eluralkodott „erkölcsi nihilre”. A kormány „lényégében az azeri köztársaság pénzügyi támogatásában bízva kiárusított egy Magyarországon jogerősen elítélt gyilkost, (...) ráadásul az erkölcstelenséget olyan amatőr módon hajtották végre, aminek eredményeképpen az is kérdéses, hogy amiben eredetileg bíztak, az végrehajtható lesz-e”.
Az ügy nagyon rosszat tett Magyarország nemzetközi megítélésének, mert ami az elmúlt napokban történt, az a „cinizmusnak és az ostobaságnak olyan vegyüléke, amely világosan bebizonyította, hogy Orbán Viktor alkalmatlan a magyar köztársaság képviseletére és vezetésére”. Jávor Benedek arra is kíváncsi, hogy a magyar szakszolgálatok milyen szerepet játszottak az ügyben. Vagy felmérték ugyanis, hogy Ramil Sahib Safarov várhatóan kegyelmet kap, de a kormány semmibe vette az információikat, vagy bebizonyították az alkalmatlanságukat.
Az LMP nevében felszólította a kormányt, hogy a nemzetközi átszállítási egyezményre hivatkozva követelje Ramil Sahib Safarov visszaszállítását vagy kérjen garanciát arra, hogy a férfi letölti a Magyarországon kiszabott büntetését.
Azerbajdzsán fenntartással élt a bécsi egyezmény aláírásakor
Jávor Benedek elmondta, hogy amikor Azerbajdzsán aláírta a bécsi egyezményt, akkor olyan fenntartással élt, hogy a kiadó ország előzetes hozzájárulásához kötik, ha kegyelemben akarnak részesíteni egy külföldről hazaszállított azeri állampolgárt. Ez azt jelenti, hogy Azerbajdzsán vagy megszegte ezt a szerződést és akkor ennek alapján lehet kérni az elítélt visszahozatalát vagy pedig „a magyar kormány, Orbán Viktor miniszterelnök megadta az előzetes hozzájárulást a kegyelemhez”.
Kérdésekre vár választ és bocsánatkérést szorgalmaz az MSZP
Tucatnyi kérdésre vár választ Orbán Viktortól az MSZP vezetője, Mesterházy Attila az azeri baltás gyilkos kiadatásáról, köztük arra, hogy szóba került-e közte és az azeri elnök között a Magyarországon életfogytiglanra ítélt Ramil Safarov átszállítása, illetve hogy ígért-e bármilyen ellenszolgáltatást Azerbajdzsán.
Pártja határozati javaslatot nyújt be azért, hogy az Országgyűlés ítélje el Ramil Safarov kiadatását, kérjen bocsánatot az azeri katona által meggyilkolt örmény férfi hozzátartozóitól és az örmény néptől, valamint kötelezze a kormányt, hogy tegyen meg mindent az Örményországhoz fűződő diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért. A kiadatással ugyanis Magyarország ismét szégyenpadra kényszerült egy miniszterelnöki döntés miatt, azaz Orbán Viktor „eladta Magyarország becsületét”.
Orbán mellett a baltás gyilkos kiadásáról szóló határozatot jegyző Navracsics Tibor igazságügyi és Martonyi János külügyminiszter felelőssége is egyértelmű. A külügyi tárca vezetőjének a dolga lett volna a kiadatás megakadályozása, ha a miniszterelnök és helyettese nem volt tisztában a lehetséges következményekkel. Azaz kérdés, kezdeményezi-e a miniszterelnök Navracsics és Martonyi felmentését.
Emellett, ha Orbán Viktor szándékosan „futni engedett egy gyilkost”, akkor „érdemes újraértelmezni a hazaárulás fogalmát” is.
Felszólította Orbánt, hogy kérjen bocsánatot annak az örmény katonatiszt, Gurgen Markarján hozzátartozóitól.
A közlemény szó szerint: „Nem meglepő, hogy az MSZP józan jogi megfontolások helyett ebben az ügyben is az oroszok álláspontjára helyezkedett. Ismét leszögezzük, hogy ebben az ügyben minden a nemzetközi jog szabályainak megfelelően történt.”
Azerbajdzsán–Örményország
Lezárt ügynek nevezte Ramil Safarov kiadatását az ANS tévétársaságnak nyilatkozva Vilayat Guliyev. Azerbajdzsán budapesti nagykövete szerint a hazatért katonatisztnek adott kegyelem miatti magyar tiltakozó jegyzékben nincs semmi rendkívüli.
A diplomata elmondta, hogy találkozott Szijjártó Péterrel, s a kétoldalú kapcsolatokon kívül beszéltek Ramil Safarov ügyéről is. „Munkajellegű megbeszélés volt.” Az Interfax-Azerbajdzsán hírügynökség ismertetéséből nem derült ki, hogy a találkozóra mikor került sor.
A nagykövet szerint az örmény diaszpóra minden tiltakozása a magyar hatóságok kiadatási döntése ellen eredménytelen marad. „A magyar hatóságok engedélyével gyűlést akartak tartani a parlament előtt, de húsz embernél többet nem tudtak összegyűjteni az akcióhoz.”
A diplomata közölte, hogy a magyar hatóságok megerősítették Azerbajdzsán budapesti nagykövetségének védelmét az örmény diaszpóra esetleges tiltakozásainak esetére. „Fokozott figyelem irányul a nagykövetségre, (a magyar hatóságok) érzik a lehetőségét valamilyen túlkapásnak. Szerintem nincs komoly gond.”
Titkosítják az azeri diplomaták mozgását
A bakui külügyminisztérium közölte: titkosítják az azeri diplomaták és politikusok mozgásáról szóló információkat Szerzs Szargszján örmény elnök Azerbajdzsánnal szembeni agresszív kirohanása és a helyzet kiélezésére irányuló törekvések miatt. A lépés újabb fejleménye annak a viszálynak, amely azt követően robbant ki az egymással ellenséges két dél-kaukázusi ország között, hogy a magyar kormány pénteken kiadta hazájának Ramil Safarov azeri katonatisztet. „Tekintettel az örmény elnök agresszív nyilatkozataira, erre az országra hárul majd a felelősség bármilyen provokatív cselekményért, amely állampolgáraink és hivatalos személyiségeink ellen irányulna”, mondta Elman Abdullayev, a külügyi tárca szóvivője az 1news.az azeri hírportálnak.
A hírportál szerint Szargszján az örmény nemzetbiztonsági tanács péntek esti rendkívüli ülésén felszólalva „egy sor provokatív kijelentést tett, Azerbajdzsán elleni agresszív cselekményeket” helyezett kilátásba. Az ülés után az államfő utasítást adott az örmény hadsereg készültségi fokának első fokozatra emelésére. Vasárnapi üzenetében pedig, amelyet abból az alkalomból adott ki, hogy a két ország között vitatott hovatartozású Karabah 21 éve nyilvánította ki függetlenségét, azt mondta: „Nem akarunk háborúzni, de ha rákényszerítenek bennünket, küzdeni fogunk és győzünk. Nem félünk a gyilkosoktól, még akkor sem, ha államfői pártfogoltak.”
Folytatódott hétfőn a két ország kölcsönös internetes kalóztámadásainak sorozata.
A vesti.az hírportál szerint válaszul örmény hackereknek a vezető azeri hírportálok ellen végrehajtott támadássorozatára, az Azerbaijan Defacers elnevezésű azeri hackercsoport úgynevezett szolgáltatás-megtagadásos (DDoS) támadást intézett az örmény elnök hivatalos oldala ellen. Hackertámadás célpontjává váltak az armenpress.am és az armtoday.info örmény hírügynökségi weboldalak is, szervereiket teljesen megbénították. A hackerek állítólag azt közölték, hogy hétfőn este még több meglepetés is várja az örményeket. „Ha háborút akarnak, hát megkapják” – nyilatkozták a vesti.az-nek a hackercsoportból.
Egy örmény internetbiztonsági szakértő szerint az azeri hackerek szombattól hétfőig mintegy 40 örmény honlapot törtek fel, köztük több, örménységtudományi oldalt. Behatoltak emellett a jereváni polgármesteri hivatal és a GALA televízió honlapjára is, a két utóbbit azonban sikerült gyorsan helyreállítani.
A vesti.az arról is beszámolt, hogy az azeri és magyar cserediákok és végzősök társaságának (AHSEAA – Azerbaijani-Hungarian Student Exchange and Alumni Association) tagjai hétfőn a magyar közélet és a magyarországi azeri diaszpóra képviselőinek jelenlétében „hálaőrséget” tartottak a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete előtt. Mintegy 140-en jelentek meg az eseményen, hogy kifejezzék hálájukat a magyar hatóságoknak Ramil Safarov Azerbajdzsánnak történt átadásáért. A résztvevők kezében Szargszján örmény elnököt gyalázó feliratok, az örmény származású Szálasi Ferenc egykori magyar nyilas nemzetvezető, valamint hazájukban nemzeti hőssé avatott örmény terroristák áthúzott portréi voltak.
A résztvevők ezután egy parkba mentek, ahol elégettek egy örmény nemzeti zászlót. A zászlóégetésnél állítólag jelen voltak olyan magyarok, akiket felháborított a jereváni magyar tiszteletbeli konzulátus zászlójának leszakítása.
Az örmények további örmény-magyar kapcsolatokat mondtak fel
Az örmény rendőrség visszahívta tíz tisztjét, aki az Egyesült Államok jereváni nagykövetségének közvetítésével került az FBI-segédlettel létrehozott budapesti nemzetközi rendőrakadémiára – jelentette az arka örmény hírügynökség. Vlagyimir Gaszparján, az örmény rendőrség parancsnoka erről levélben értesítette John Heffnert, az Egyesült Államok jereváni nagykövetét. „Az örmény rendőrség küldöttsége a kialakult körülményekre tekintettel nem maradhat annak az országnak a területén, amely elutasította az ítéletet, és üzletet kötött az azerbajdzsáni hatóságokkal”, írta a parancsnok.
Hajk Melikján, a fiatal zongorista nemzedék egyik nemzetközileg legelismertebb tagja lemondta október 23-ára Budapestre, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre tervezett, magyar és örmény zeneszerzők műveiből összeállított koncertjét, jelentette a panarmenian.net. Menedzsere szerint a művész sértőnek tartja a magyar hatóságok örmény néppel szembeni méltatlan és lealacsonyító lépéseit, s úgy érzi, nem lenne képes méltón, a tőle megszokott színvonalon szerepelni Budapesten, ahol Bartók Béla, Ligeti György, Kurtág György, Farkas Ferenc, illetve Tigran Manszurján, Arno Babadzsanján és Aram Hacsaturján műveit akarta játszani. Melikján megváltoztatta novemberi jereváni fellépésének kizárólag magyar szerzők műveiből álló programját is. Az eredetileg tervezettek helyett valószínűleg amerikai műveket fog játszani.
Németországi, lengyelországi örmények: minden jogelvet sért a magyar-azeri alku, tiltakozó akció
A Németországi Örmények Központi Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott a Gurgen Markarján örmény katona megöléséért életfogytiglanra ítélt Ramil Safarov magyar kiadása ellen, s a nemzetközi jog minden elvét sértőnek nevezve a kiadatásról létrejött azeri-magyar „alkut”. A szervezet egyúttal bejelentette: szeptember 8-ára tiltakozó akciót szervez a berlini magyar nagykövetség elé. [Lásd a Galamus vasárnapi hírét: Scharf Links: A németországi örmények tüntetési felhívása; kommentár.]
A lengyelországi örmények a news.am hírportál tudomása szerint a varsói magyar nagykövetséghez intézett levélben tiltakoztak a kiadatás ellen, szégyenletesnek és az európai értékeket sértőnek nevezve a magyar hatóságok lépését.
Tiltakozó megmozdulást szervezett szerda délutánra a Los Angeles-i azeri és magyar főkonzulátus elé több amerikai örmény ifjúsági szervezet.
A Facebookon az Armenian Youth Federation (Örmény Ifjúsági Szövetség) nevű szervezet által köröztetett felhívás szerint a megmozduláson öt amerikai örmény ifjúsági szervezet vesz majd részt. A magyar és az azeri képviselet, több más ország főkonzulátusával egyetemben, ugyanabban a toronyépületben található.
Los Angeles Moszkva után a legnagyobb örmény lakossággal rendelkező város Adam Schiff kaliforniai demokrata párti képviselő az Armenpress örmény hírügynökség jelentése szerint mély aggodalmát fejezte ki a „tettét beismerő gyilkos megdöbbentő” kiadása miatt. „Magyarország, ahol Safarovnak az életfogytiglani büntetését kellett volna töltenie, magyarázattal tartozik a nemzetközi közösségnek az igazságszolgáltatás szörnyű felforgatása miatt”, írta a képviselő közleményében az örmény hírügynökség szerint.
Az Armenspress arról is beszámolt, hogy Bred Sherman és Howard Berman kaliforniai, valamint Frank Pallone New Jersey-i demokrata párti képviselő is elítélte a magyar és az azeri hatóságok közötti megállapodást, és azt „a nemzetközi jog és erkölcsiség normáira, valamint a regionális békére és biztonságra mért súlyos csapásként” minősítette.
Külföld
Az Európai Bizottság mértékletességre int és aggódik
Örményországot és Azerbajdzsánt egyaránt mértékletességre inti az Európai Bizottság a Ramil Sahib Safarov kiadatása miatt a két ország között kialakult feszültség ügyében.
Maja Kocijancic, a Bizottság kül- és biztonságpolitikáért felelős szóvivője elmondta, minden érintett féllel – így a magyar hatóságokkal is – egyeztetnek az ügyben. A bizottság figyelemmel kíséri az eseményeket, mert az ügy a térségben tapasztalható esetleges következmények miatt aggasztja a testületet. „Aggasztónak tartjuk, hogy az azeri elnök kegyelemben részesítette azt a katonatisztet, Ramil Safarovot, akit 2004-ben Magyarországon életfogytiglani börtönre ítéltek egy örmény katonatiszt meggyilkolásáért”. Kocijancic felszólította Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy a helyzet eszkalálódásának elkerülése érdekében mind a nyilatkozatok, mind a tettek terén legyenek mértékletesek.
Uniós források szerint úgy tűnik, hogy a Magyarország és Azerbajdzsán által kötött megállapodást, amely lehetővé tette Safarov Azerbajdzsánba szállítását, az azeri fél nem tartotta be. Az MTI értesülése szerint Safarov kiadatása uniós szinten is szóba kerülhet. A kiadatás körülményei körül kialakult vitát Brüsszel alapvetően kétoldalú vitának tekinti, de az ügynek a kaukázusi térség egészére hatása lehet, ezért – mivel folyamatban lévő ügyről van szó – az Európai Bizottság szorosan nyomon követi az eseményeket.
A minszki csoport társelnökségének aggódnak
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportjának társelnökei súlyos aggodalmukat fejezték ki hétfőn a Ramil Safarov azerbajdzsáni katonatisztnek adott elnöki kegyelem miatt.
A karabahi válság ügyében közvetítő, Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő csoport társelnökei „mélységes nyugtalanságukat fejezték ki, és sajnálatosnak tartják a kárt, amelyet az elnöki kegyelem és az elkövetett bűncselekmény dicsőítése okozott a békefolyamatban és a felek közötti bizalomban” - jelentette a news.az azeri hírügynökség.
A társelnökök megerősítették, hogy a karabahi konfliktus békés rendezésének nincs alternatívája, és „továbbra is fenntartják a kapcsolatot a felekkel a feszültség csökkentése és a békefolyamat előrehaladása érdekében”. A társelnökök vasárnap az örmény, hétfőn az azerbajdzsáni külügyminiszterrel tárgyaltak a fejleményekről.
(A karabahi konfliktusban közvetítő, Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő minszki csoportot 1992-ben hozták létre a fehérorosz fővárosban. 1991. szeptember 21-én ugyanis Sztyepanakertben kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot, ami többéves véres háborúhoz vezetett Örményország és Azerbajdzsán között. A két ország 1994-ben írta alá a tűzszüneti egyezményt, de a szembenállás azóta is tart. A Rosbalt orosz hírügynökség jelentése szerint Elmar Mammmadyarov azeri külügyminiszter az el nem kötelezett országok mozgalmának teheráni értekezletén Ali Laridzsáninak, az iráni parlament elnökének a hegyi-karabahi rendezéssel kapcsolatban kijelentette: arra törekszenek, hogy felszabadítsák az azeri területeket az örmény megszállás alól.)
Moszkva szerint Budapest és Baku a nemzetközi erőfeszítésekkel szemben álló döntést hozott
Az azeri és a magyar hatóságok a régióbeli feszültségek csökkentését célzó nemzetközi erőfeszítésekkel szemben álló döntést hoztak az örmény katonatársát meggyilkoló Ramil Safarov ügyében, közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.
„Oroszországban, amely az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hegyi-karabahi konfliktussal foglalkozó minszki csoportjának a társelnöke, mély aggodalommal fogadták azt a hírt, hogy Baku megkegyelmezett Ramil Safarov azeri katonatisztnek, akit egy magyar bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy örmény tiszt különös kegyetlenséggel elkövetett magyarországi megölése miatt, valamint a magyar hatóságok ezt megelőző döntéséről, hogy őt (Safarovot) kiadták Azerbajdzsánnak.” „Úgy tartjuk, hogy mind az azerbajdzsáni, mind a magyar hatóságok lépései szemben állnak a nemzetközi szinten, elsősorban is az EBESZ minszki csoportjában egyeztetett erőfeszítésekkel, amelyek a régióban meglévő feszültségek csökkentésére irányulnak”, írja a moszkvai nyilatkozat.
Az orosz külügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint hétfőn Andrej Gyenyiszov első külügyminiszter-helyettes fogadta Oleg Eszajánt, Örményország moszkvai nagykövetét. „A megbeszélésen a felek komoly aggodalmukat fejezték ki a Ramil Safarov kiadatása miatt kialakult helyzet további alakulásának a régió biztonságára és stabilitására gyakorolt lehetséges negatív következményei miatt.” Moszkvában azt várják, hogy a helyzetet a legrövidebb időn belül értékelni fogják a minszki csoport társelnök-országai.
Előző napi hírösszefoglalóink:
– Örmény-magyar konfliktus egy gyilkosért – vagy 2-3 milliárd euróért?
– Örmény-magyar konfliktus: szombati fejlemények
– Örmény-magyar konfliktus: az örmény oktatási miniszter szerint Magyarország bűnrészes lett a gyilkosságban
Írásaink:
– Luxusprostik (Mihancsik Zsófia)
– Örmény sors (Huszár Ágnes)
– Obama és Safarov (Lázár György)
– Ha én kormány lennék – 30 (Andor Mihály)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!