Többszörös dilettantizmus – Németh Zsolt nyilatkozott
- Részletek
- Szemle
- 2012. szeptember 07. péntek, 02:58
- Galamus-csoport
A szerkesztő bevezetője
Az MTV 2012. szeptember 5-ei Ma reggel című műsorában Németh Zsolt nyilatkozott. Előtte Kovács László, korábbi külügyminiszter volt a műsor vendége, aki arról beszélt, hogy szakmai hibákat követett el a kormány, például azzal, hogy az Európa Tanács-i egyezménynek csak a 9-es paragrafusára figyelt a megállapodásban, a 12-esre, amely lehetővé teszi, hogy külön kegyelemben részesítsék az átadott foglyot a saját országában, nem.
Németh Zsolt természetesen cáfolta Kovács Lászlót, ám közben elismerte, pontosabban állította, amit az ügyben eddig tagadtak, hogy tisztában voltak vele, tehát a magyar kormány és a magyar külügy tisztában volt vele, hogy lehetséges Safarovnak az elnöki kegyelem. Első számú dilettantizmus.
A második számú dilettantizmus Németh Zsoltnak a karabahi „genocídiumra” vonatkozó megjegyzése: olyan népirtás zajlott le, „amely ennek a gyilkosnak a családját is közvetlenül érintette”, mondta Németh Zsolt, ráadásul egy olyan fejtegetés közepén, amely arról szólt, hogyan tudja most megbékíteni a magyar kormány az örményeket. Mint ismert, Örményország jószerével az egész világgal konfliktusban áll, mert nagypolitikai megfontolások miatt a világ nem ismeri el a Törökország által az örmények rovására elkövetett népirtást (lásd hírösszefoglalónk „háttér” részét és Huszár Ágnes írását). Most az örményekről állítani azt, hogy „genocídiumot” követtek el Hegyi-Karabahban az azeriek ellen, ráadásul Safarov tettének ha nem is mentegetéseként, de magyarázataként – ez a biztos út a jó viszony helyreállítására az örményekkel. Legalábbis a magyar külügyminisztérium fideszes parlamenti államtitkára szerint.
Az alábbiakban közöljük Németh Zsolt interjújának ide vonatkozó részét szó szerint, majd egy részletet a Népszabadság beszámolójából arról a beszélgetésről, amelyet Banai Károllyal, Gyurcsány Ferenc volt kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójával folytattak, aki az előző szocialista kormányok alatt három ízben is részt vett magas szintű magyar–azeri tárgyalásokon.
Végül az örmény-magyar konfliktus csütörtöki híreit foglaljuk össze, ezúttal csak címekben, köztük a washingtoni külügyi szóvivőhelyettes sajtótájékoztatóját arról, hogy „mélyen csalódottak Magyarország döntése miatt”.
(m.zs.)
Sztepanakert, a karabahi főváros május 9-ét ünnepli – Wikimedia
Németh Zsolt az azeri ügyről
„A nemzetközi garanciákat említette Kovács úr előttem, hogy ezekre a garanciákra mi nem figyeltünk volna kellőképpen. Ez nem igaz. Tehát tisztában voltunk azzal, hogy itt az elnöki kegyelem a nemzetközi jog szabályai szerint lehetséges. Ez, azt gondolom, teljesen logikus és természetes is.”
Ez olyan eljárás, amilyen tucatnyi van évente. „Két további nagyon fontos garanciánk volt. Az egyik, hogy van egy jó, fejlődő magyar-azeri viszony. Miniszterelnöki látogatás kétszer. Egy baráti viszony van.” Az, hogy üzleti alapon adta volna ki Magyarország Szafarovot, „nevetséges. De egy jó viszony mindenféleképpen van a két ország között, amire mi építettünk ebben az egészben. A másik, amire építettünk, egy megállapodás. Egy kétoldalú megállapodás. Jegyzéket váltottunk az azeriekkel, és ebben a jegyzékben egyértelművé tették azt, hogy vagy egy új bírósági eljárást fognak elindítani, vagy letölti a delikvens a huszonöt évet, amelyből már nyolcat Magyarországon letöltött. Tehát volt egy erkölcsi és volt egy nagyon konkrét jogi garanciánk”. „Ez az eljárás teljesen bevett, szabályozott, és ezt maximálisan kimerítettük. Nem volt alapunk feltételezni, hogy egy baráti gesztusra egy baráti ország meglehetősen barátságtalanul reagál, mert ezzel nyilvánvalóan Magyarország számára is valóban okoztak nemzetközi nehézségeket. Nem volt alapunk ezt feltételezni.”
Az azeriek – a riporter felvetésével szemben – nem aláznak meg bennünket, amikor most közlik, hogy nincs olajüzlet ezek után. „Én nem így látom. Az azeriek érzékelték, hogy itt valami hullakereskedelemről vagy emberkereskedelemről lenne szó, érzékelték ezt a vádat. Nyilvánvalóan semmilyen deal nincsen ebben az értelemben. Nincsen konkrét biznisz a dolognak a hátterébe. Van egy normális kétoldalú viszony, de nincs árukapcsolás. Ezt elmondta százszor a külügyminiszter [Martonyi János szerda reggelig egyszer szólalt meg az ügyben – a szerk.], elmondtam én is. Ami van, az egy figyelem a térség irányába.” Kulcsszereplő Azerbajdzsán egész Európa „energiadiverzifikációjában”, és az egész „dráma” kapcsán „azt is figyelembe kell vennünk, hogy Karabahban 1988 és 1994 között egy olyan típusú genocídium zajlott le, ami ennek a gyilkosnak a családját is közvetlenül érintette. Ezt se felejtsük el”.
„Jóhiszemű magatartásunk volt, fontosnak tartom, hogy ezt az Európai Unió visszaigazolta, ugyanis az Európai Unió egy szóval nem vonta kétségbe azt, hogy Magyarország ily módon járt el.”
Az örmények „kicsit be vannak ragadva az orosz külpolitika mögé emiatt a karabahi konfliktus miatt, megkapták ezt a területet, végbement egy olyan etnikai tisztogatás, ami végbement, de ennek a konfliktusnak a nemzetközi rendezése nem történt meg.”
Hegyi-Karabah szimbóluma – Wikimedia
Banai Károly, Gyurcsány Ferenc volt kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója
Banai Károly, aki az előző szocialista kormányok alatt három ízben is részt vett magas szintű magyar–azeri tárgyalásokon, a Népszabadságnak elmondta: „Aliyev ezt az ügyet soha nem hozta szóba, de a budapesti azeri nagykövet, akinek alighanem ez volt az egyetlen feladata magyarországi állomáshelyén, legalább kétszer felkereste őt ezzel, s megpróbált informálisan közbenjárni a baltás gyilkos átadása érdekében. Szegény, félnótás emberként jellemezte Safarovot, s arra hivatkozva szerette volna elérni a hazaszállítását, hogy rokonai otthon látogathassák,mert Budapestre képtelenek elutazni. Az átadásra természetesen nem kerülhetett sor, mivel az igazságügyi minisztérium véleménye szerint Safarov ügyében minden jogorvoslati lehetőség kimerült. Szakértők véleménye szerint pedig tartani lehetett attól, hogy átadása után Baku szabadon bocsátja az örmény katonatisztet brutálisan megölő Safarovot.”
Banai szerint – noha nem Németh Zsolt itt közölt állításaira reflektált –, nem képzelhető el a magyar kormány „jóhiszeműsége” a Safarov-ügyben. „Noha az Orbán-kormányról jókora dilettantizmus feltételezhető, de akkora talán mégsem, hogy az azeriek ilyen alpári módon át tudták volna ejteni őket. Valószínűbb, hogy valamiféle, de nem feltétlenül számokban kifejezhető ellenszolgáltatás fejében (üzleti döntés kedvező elbírálása) született a megállapodás az átadásról. Aliyev azonnali kegyelme, a szabadon engedés látványossága (különrepülőgép, előléptetés) arról árulkodik, hogy a lépést átgondolták, a következményeket felmérték, vagyis előre eltervezték.”
A Gandzasar kolostor Karabahban – wikimedia
Csütörtöki hírek
– A Közgép esetleges szerepét és Győri Tibor, a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkárának családi kapcsolatait is firtatja az azeri kiadatási ügyben a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke az Orbán Viktor kormányfőhöz címzett írásbeli kérdésében.
– Martonyi János külügyminiszter csütörtökön hivatalában fogadta Serkisian Szeván Simont, az Országos Örmény Önkormányzat elnökét és Avanesian Alex Artin elnökhelyettest.
– Romániában, Görögországban és Cipruson is tiltakoztak a helyi örmények. Bukarestben a tiltakozók előbb a magyar nagykövetségre mentek, ahol átadták a petíciót.
– Azerbajdzsán jegyzéket intézett Magyarországhoz, amelyben leszögezte, hogy Ramil Sahib Safarovot az azeri jogszabályoknak és a nemzetközi jogi normáknak megfelelően helyezték szabadlábra.
– A Külügyminisztérium tanulmányozza azt a jegyzéket, amelyet Azerbajdzsán küldött csütörtökön valamennyi EU-tagállam állandó brüsszeli képviselőinek; a dokumentumban közölték, hogy Ramil Sahib Safarovot az azeri jogszabályoknak és a nemzetközi jogi normáknak megfelelően helyezték szabadlábra.
– John Kerry amerikai szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, 2004-es demokrata párti elnökjelölt elítélte, hogy Azerbajdzsán államfője szabadon engedte a 2004-ben Budapesten örmény tiszttársát meggyilkoló azeri Ramil Safarovot.
– Óva intette a háborúskodástól, és a feszültség enyhítésére szólította fel Jerevánt és Bakut csütörtökön Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár Jerevánban.
– Az ENSZ főtitkára aggodalmát fejezte ki a hazájába szállított azeri katonatisztnek adott elnöki kegyelem miatt, és reményét hangoztatta, hogy az ügy nem fog ártani a karabahi békének
– Az Egyesült Államok elítél minden olyan lépést, amely szítja a feszültséget a kaukázusi térségben, ezért mélyen csalódott amiatt, hogy Magyarország átadta Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak - jelentette ki csütörtöki sajtóértekezletén Patrick Ventrell, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője. „Elítélünk minden olyan lépést, amely szítja a regionális feszültségeket, ezért vagyunk olyan mélyen csalódottak Magyarország döntése miatt.”
– A The Times című brit konzervatív lapban Adam LeBor írja, hogy az azeri gyilkos kiadatása okozta botrány súlyosabb egy csetepaténál. Olyan nagy diplomáciai vihart kavart, hogy az már a világ egyik leginstabilabb térségének megingatásával fenyeget.
(Lásd még a hvg.hu fotogalériáját: Hegyi-Karabah, az örmény-azeri darázsfészek)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!