FT-blog: Magyarország költségvetési problémái és az IMF
- Részletek
- Szemle
- 2012. szeptember 13. csütörtök, 02:34
- (hj)
A Financial Times beyondbricks című blogjában Kester Eddy írt cikket Magyarország – nincs szükségünk az IMF-re címmel.
Orbán Viktor, a tüzes magyar miniszterelnök hétfőn azzal nyitotta meg a parlament ülését, hogy úgy írta le Magyarországot, mint amely „erősebb és nagyobb mozgástérrel rendelkezik”, mint 2008-ban, amikor az ország legutóbb a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult segítségért.
Ám a kedden közreadott, gyászos inflációs adatok azt mutatták, hogy a fogyasztói árak augusztusig idén 6 százalékkal emelkedtek, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
Az infláció a júliusi 5,8 százalékról emelkedett meg, és ezzel a kormány 3 százalékos célkitűzéséhez képest a rossz irányba haladt.
Igaz, hogy a maginfláció változatlanul 5,1 százalék volt, de amint Daniel Hewitt, a Barclays elemzője írta egyik jegyzetében, a hírekben szereplő inflációs index a saját előrejelzése (5,8 százalék) felett járt, és a szakértők konszenzusa 5,9 százalék volt.
Ennél aggasztóbb, hogy az élelmiszerárak inflációja augusztusban elérte a 6,8 százalékot, és az üzemanyagé a 13,5 százalékot. Közben bekövetkezett a Nemzeti Bank meglepetésszerű múlt havi döntése, amellyel csökkentette az irányadó kamatot, és ezt Orbán zavart keltő kettős beszéde kísérte az EU–IMF-hitelről – ez annyit tesz, hogy a forint 2,5 százaléknyit gyengült az euróhoz képest, mondja Hewitt.
Mindez nem lenne túl aggasztó, ha Magyarország a) megbirkózna a furfangos számokkal 2013-ra szóló költségvetésében, és b) valóban hozzálátna, hogy eleget tegyen a feltételeknek, amelyeket az EU és az IMF bármiféle hitelhez támaszt, és amelyeket gyakran és türelmesen elmondott. De sajna egyik sincs a pakliban.
Orbán valóban azt mondta a parlamentnek, hogy az országnak magának nincs szüksége semmiféle IMF-megállapodásra – a közös valuta a probléma. „Magyarországot lehúzza az euróövezet válsága” – mondta.
A cikkhez mellékelt illusztráció
Hewitt: Mindeddig Magyarországnak sikerült elérnie, hogy az EU és az IMF 2012-ben csupán egy tárgyaló küldöttséget küldjön júliusban, azt követően, hogy elfogadtak egy olyan új banktörvényt, amely eloszlatta az IMF, az Európai Központi Bank és az Európa Tanács aggodalmait a bank függetlenségével kapcsolatban.
A kormány eredetileg azt mondta, hogy a második tárgyaló küldöttség szeptemberben keresi fel Budapestet. Ám a kormánynak még válaszolnia kell egy levélre, amelyet az IMF júliusban hátrahagyott. Úgy tűnik, a kormánynak bele kell egyeznie, hogy részben visszavonja a pénzügyi tranzakciókra kivetett adót, amely a központi bank tranzakcióira is vonatkozik. Ezen felül a kormánynak meg kell oldania a GDP-ben jelentkező, 2 százalékos fiskális lyuk problémáját, amelyet az IMF mutatott ki. A GDP 2 százalékának megfelelő, vagyis 600 milliárd forintos lyuk több elemből áll. Először is a költségvetés összeállítása után a kormány beindított egy 300 milliárdos foglalkoztatási tervet, amelyet a pénzügyi tranzakciós adóból szándékozik fedezni. Tekintettel arra, hogy várhatóan ez az adó nem vonatkozik majd a Magyar Nemzeti Bankra, és tekintettel néhány további körülményre, ez mintegy 150 milliárdos hiányt okoz. Másodszor a költségvetés magában foglalja az adóadminisztráció közelebbről meg nem határozott javításait, amelyektől további 150 milliárd forintot várnak. Végül különféle derűlátó kiadási és adó-előrejelzések további 150 milliárdos lyukat okoznak.
Mivel Magyarország recesszióban van, Európában csökken a kereslet a magyar exportra, és a gyengébb forint csak fokozza az inflációs nyomást, nem valószínű, hogy a központi bank folytatná a kamatcsökkentéseket – érvel Hewitt.
Hewitt szerint ami az EU–IMF-hitelvonalat illeti, Orbán ahelyett, hogy igyekezne eleget tenni a követelményeknek, továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarországnak a sokat hangoztatott „nem ortodox” gazdaságpolitikájával más feltételekre van szüksége, és ezeket meg is érdemli – ez a stratégia igen időigényesnek bizonyult, továbbra is az, és azzal a kockázattal jár, hogy egy ponton megszakadnak a tárgyalások.
„Eddig a kormány a forint alapú kötvények iránti nagy keresletből húzott hasznot, és ezért nem nehezedik rá nyomás a piacok részéről. De ha ez megváltozna, a kormány alighanem felgyorsítaná a tárgyalások tempóját” – mondja.
Ám úgy tűnik, hogy a kormányt nem aggasztják a költségvetési feszültségek.
Kedden, amikor a helyi sajtó jelentette, hogy a szingapúri székhelyű Flextronics 600 munkahelyet épít le Délnyugat-Magyarországon – ez az elmúlt 10 hónapban a harmadik elbocsátási hullám –, Matolcsy György gazdasági miniszter kitartott amellett, hogy a kormány foglalkoztatási programjának finanszírozásához szükséges 300 milliárdot biztosítani fogják minden külső nyomástól függetlenül. E tekintetben „egyetlen nemzetközi szervezet” sem változtathatja meg a kormány politikáját – mondta.
(hj)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
