Válasz Kaleta Gábornak
- Részletek
- Napi apró
- 2012. szeptember 14. péntek, 04:18
- Huszár Ágnes
A szubszidiaritás elve és a kvóta
Válasz Kaleta Gábor külügyminisztériumi főosztályvezető levelére
Tisztelt Főosztályvezető Úr,
Nem akartam válaszolni levelére, hiszen az ott kifejtett hivatalos álláspont már ismeretes, ehhez nem tett hozzá új információt. Másrészt osztom a főosztályvezető úrnak a kvóta bevezetésével kapcsolatos ellenérzését: én sem tartom jó dolognak, csak egy mérhetetlenül igazságtalan helyzet legkevésbé rossz megoldásának gondolom. Hogy mégis újra írok, azért teszem, mert levelének egyik bekezdése mégiscsak tartalmazott új információt. Azt tudniillik, hogy a kvóta el nem fogadása mindannyiunk számára jár – pénzben kifejezhető – súlyos következményekkel.
„A tervezett szabályozás uniós szintű kvótát (40%) és nem teljesítés esetén szankciót ír elő (pl. uniós támogatásokból való kizárást), ami jelentős hatással lenne a nemzeti szabályozásra is, így fennállhat a szubszidiaritás alapelvének sérülése is.”
Tehát a hivatalos magyar álláspont szerint az a szabályozás, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok igazgatótanácsaiban a női résztvevők arányának el kell érnie a 40 százalékot, sérti a szubszidiaritás elvét. Ez egy olyan, az európai szintű döntésekre vonatkozó alapelv, amely szerint a döntések meghozatalának az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten kell történnie.
Magyarország, írja Kaleta úr, „messzemenőkig egyetért a bizottsági javaslat céljával, a megvalósítás eszközében … eltérő álláspontot képvisel”. Tehát „a bizottsági tervezetben megfogalmazott kvótát nem támogatja...”. Teszi ezt uniós támogatásokból való kizárás árán is.
Másokkal együtt én is egy olyan társadalomban szeretnék élni, amelyben minden posztot a legfelkészültebb, legelhivatottabb ember tölt be, függetlenül nemétől, életkorától, vallásától és egyéb csoportba való tartozásától. De azért naiv nem vagyok. Egy olyan országban, amelyben még száz éve sincs annak, hogy a nők elnyerték az – életkorral és tanultsággal korlátozott – politikai választójogot, élnek vezetői szerepre való alkalmasságukkal kapcsolatban előítéletek. Távol vagyunk attól, hogy a politikai, gazdasági vezetői posztokra a nők a férfiakkal azonos eséllyel pályázzanak. Ennek igazolására egy csakugyan hiteles személyt idézek, a Fidesz volt alelnökét, jelenlegi EU-képviselőjét, Pelczné dr. Gáll Ildikót.
Az ATV egyik 2010-es májusi műsorában a műsorvezető szóvá tette, hogy az áprilisi választások alapján a nők aránya a képviselők között tíz százalék alá csökkent. A meghívott Pelczné Gáll Ildikó ebben nem talált semmi rosszat, mosolyogva közölte: a magyar egy macsó társadalom, amelyben még a női szavazók is férfi jelöltekre adják a voksukat. Kvótarendszerre, a képviselői nemi arányok bárminemű adminisztratív megváltoztatására nem látott okot. Szerinte mesterséges beavatkozásra semmi szükség. A magyar társadalom nézetrendszere – mondja – természetes módon változik: ennek következtében egyre több nőt választanak majd a törvényhozó testület tagjává. A kérdésre, hogy mikor is következik be ez a változás, a képviselő asszony válasza: ükunokája valószínűleg meg fogja érni.
Pelczné jóslata szerint tehát százötven-kétszáz év múlva fog bekövetkezni az a helyzet, hogy a felkészült, rátermett nők a népességben megmutatkozó arányukat megközelítő számban foglaljanak helyet a politikai és gazdasági élet magas pozícióiban.
Addig pedig – ez tűnik ki főosztályvezető úr leveléből – még az uniós támogatásokról való lemondás árán is harcolnak a javaslat ellen. Egy jó hír persze van. A kvóta meg nem szavazásából Magyarországra háruló hátrányokat nemi megkülönböztetés nélkül, mindannyian fogjuk viselni. Mi, nők is.
Főosztályvezető úrnak további jó munkát kívánok, üdvözlettel:
(Dr. Huszár Ágnes)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
