A Biszku-ügy
- Részletek
- Az olvasók írásai
- 2010. június 26. szombat, 05:07
- Benkő J. László, Mihancsik Zsófia
(Mihancsik Zsófia "Biszku Béla védelmében" című írása kapcsán)
Tisztelt Galamus-csoport!
A webkettő korszakában a netes közönség már nem igen olvas olyan kiadványt, ahol nem lehet reagálni az írásokra, ennél még az is jobb, ha némely cenzorkodásban élvezkedő blogger odarittyenti, hogy a hozzászólások csak előzetes moderáció után jelennek meg. Hogy most egy-két sor erejéig még is ezt teszem, annak oka ez az önmegsemmisítő írásuk a Biszku-filmről. Nem az a posztkomcsi tempó az érdekes, hogy gondolom hossszas töprengés után ezt az ürügyet sikerült előbányászni egy tömeggyilkos mentegetésére, tudniillik, neki is emberi jogai vannak. Hanem, hogy itt tették közzé, a Galamus-csoport felületén, ahol következmények nélkül lehet. Jelenleg egy ilyen eszközökkel élő, visszaélő, nagy látogatottságnak örvendő netes kiadvány ismerek: a kurucinfot.
Üdvözlettel
Benkő J. László
***
Kedves Benkő J. László!
Én nem Biszku Béláról írtam. Róla csak három félmondatban van szó:
„…akik a történelmi időkben éltek vagy visszaéltek történelemadta hatalmukkal, akik egy embertelen rendszert szolgáltak meggyőződéssel vagy egyszerűen csak a korlátlan hatalom bizonyára részegítő mámorában, akik csak torznak bizonyult eszméket vagy hatalmi harcot láttak maguk körül, élő, szenvedő, kiszolgáltatott embereket, saját áldozataikat nem…”
De a levele alapján megértem, hogy nem értette, miről beszélek.
Én ugyanis Önről beszéltem. Önről és azokról – beleértve a kurucinfót –, akik nem a sötét kommunista diktatúrában, hanem a demokrácia huszadik évében gondolják úgy, hogy joguk van a világot felosztani tetvekre*, akiket minden létező eszközzel üldözni kell, akikkel szemben bármi megengedhető, és emberekre, akik az embert megillető jogok büszke birtokosai. És hogy ki melyik kategóriát érdemli, azt Önök döntik el. Nem jogi és nem erkölcsi normák, hanem Önök. Higgye el, nincs sok különbség Biszku Béla és Ön között. Mindketten abban a biztos tudatban élnek és ítélnek, hogy Önöknél van a felosztás joga, és mindenkit automatikusan száműznek az első kategóriába, aki mégis ragaszkodik bizonyos normákhoz – én például ahhoz, hogy „csalárd módon senkinek sem férkőzünk a bizalmába, senkiből sem szedünk ki vallomást, és főként nem lobogtatjuk nyilvánosan azt, amihez a másik ember jóhiszeműségével visszaélve jutottunk hozzá” (ez egyfelől alapvető emberi jog, másfelől az emberi érintkezés elemi erkölcsi szabálya; ha ezzel egy társadalom nincs tisztában, csak diktátorok, azaz önkényes emberkategorizálók fogják váltogatni egymást a feje fölött). Csak éppen Biszkunak rendelkezésére állt egy rettenetes elnyomó apparátus – egy hasonló világbirodalommal megtámogatva – ahhoz, hogy emberi sorsokról döntsön, Önöknek meg, egyelőre, csak a web2 áll a rendelkezésükre. Amely web2 éppen Önök miatt nem áll a mi rendelkezésünkre. Mi ugyanis azoknak írunk és szerkesztünk – és csak azokkal szeretnénk beszélgetni és vitatkozni is (nem pedig az Önök moderálásával foglalkozni) –, akik tisztában vannak azzal, hogy elemi együttélési szabályok önkényes felrúgása nemcsak a kijelölt „tetveket” veszélyezteti, hanem mindenkit. És akik, mielőtt minősítenek, azt is képesek megérteni, hogy egy írás miről szól.
Mihancsik Zsófia
* © Popper Péter, lásd: Mélyítés, finomítás, gazdagítás