Európai híradó
- Részletek
- Napi apró
- 2012. november 13. kedd, 04:00
- Lángh Júlia
A TV5Monde esti híradójában riportot láttam arról, hogy fiatal spanyolok tömegesen mennek dolgozni Németországba, ahol sürgős szükség van mérnökökre. Az elöregedett társadalom kétszázezer fiatal mérnököt keres, nem baj, ha nem tudnak németül, az angollal mindenki elboldogul, és a szaktudás számít. A jelentkezők nagy többsége spanyol, hazájuk nem tudná azokat a lehetőségeket nyújtani nekik, amit a németek. A megkérdezett német mérnökök, egyik sem fiatal már, nem nagyon örülnek az újonnan érkezőknek, egyikük a kulturális különbségeket emlegeti: a németek reggel nyolctól délután ötig dolgoznak. A spanyolok csak délben kezdenek dolgozni. Arról még nem szólhatott a riport, hogy miként megy a beilleszkedés – az egyik spanyol fiatal nagyon határozottan állította, hogy itt akar élni –, de a riport azzal zárult, hogy íme, az európai mérnökök.
Eszembe jutott egy mondat, amit a napokban Ara-Kovács Attilától hallottam a Klubrádióban, és amit terjeszteni kellene: Európa nem egyszerűen egy kontinens, hanem a hazánk.
De ha már a francia tévéhíradónál tartottam, hadd folytassam, vannak tanulságai. Kezdték belügyekkel: a sebészorvosok sztrájkja és okai, a családgyilkos tizenéves pszichológiai rejtélye, egy többszörös gyilkos arab fundamentalista nővérének titokban felvett szenvedélyes szövege, amiért akár a terrorizmus apológiája bűncselekménnyel is vádolhatják; és csak ezután következett François Hollande köztársasági elnök sajtótájékoztatója, az első, megválasztása után hat hónappal. (Nálunk ilyet tesznek első hírnek.) Áttekintették, mit valósított meg az ígéretekből, minek tette éppen az ellenkezőjét, valamint hogy mit tett, ami nem volt benne az ígéreteiben. Aztán Merkel Portugáliában, Görögország, Spanyolország, Szíria, Izrael, az itáliai árvizek (ilyen kérem egy európai híradó), végül pedig, mint a francia híradók végén gyakran, egy kis kultúra. Ezúttal egy riport az általános műveltségről. La culture générale. Hogy mi is az, hogy mire szolgál (az utca embere: arra is jó, hogy villogjunk a társaságban, másik: hogy tudjunk beszélgetni, kapcsolatban lenni emberekkel), és hogy mennyire fontos a franciáknak. Hát: nagyon. Alapvető, elemi, lényeges, ilyeneket mondtak. És mosolyogtak.
Ne felejtsük el: Európa nem egyszerűen egy kontinens, hanem a hazánk. Sőt, egyszer majd el arra a tudatra kell jutnunk, hogy a bolygó a hazánk. De ettől még messze vagyunk, egyelőre legalább Európáig jussunk el.
(Lángh Júlia)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
