rss      tw      fb
Keres

Szent Ágoston és Ady a rablóbandákról

A ma közkeletűleg Szent Ágoston néven emlegetett Aurelius Augustinus (354-430) fő műve: De civitate Dei (a cím voltaképp lefordíthatatlan, mert a latin „civitas”, akár a görög „polis”, több mindent jelent: község, közösség, város, városállam) Negyedik könyvének IV. fejezetében sokat idézett és gyakran félreértett fejtegetést találunk az államok jellegzetességeiről, mely a következő szavakkal indul: „Remota itaque iustitia quid sunt regna nisi magna latrocinia.” Vagyis: „Igazságosság hiányában mi egyebek a királyságok, mint nagy rablóbandák.” A bevezető kvázi mellékmondat azonban grammatikailag kétféleképpen érthető: kondicionálisan, illetve kauzálisan, tehát: „Ha az igazságosság hiányzik [belőlük]…”, illetve „Mivel az igazságosság hiányzik [belőlük]…” A korábban a gießeni, jelenleg a bonni egyetemen az antik filozófia szakértőjeként működő Christoph Horn egyik tanulmánya szerint, mely egy többkötetes reprezentatív sorozatban jelent meg, az ezt követő részletesebb kifejtés világossá teszi, hogy a kauzális értelmezés helyénvaló: „Mert a rablóbanda is mi egyéb, mint parányi birodalom? Ez is emberekből álló csapat. A vezér parancsolata kormányozza, a közösségi egyezség fűzi össze, és a megállapodási feltétel szerint osztozkodnak a zsákmányon. Ha egy ilyen gonosz banda az elvetemült emberek csatlakozása által annyira megnövekszik, hogy már bizonyos vidéket a kezébe kerített, akkor letelepszik, városokat foglal el, népeket igáz le, és felveszi a királyság többet mondó elnevezését, amelyet már most is nyilvánosan használ, nem mintha megszűnt volna kapzsisága, de most már nem lehet emiatt megtorolni.”

A filozófiatörténész szerint tehát Ágoston „Semmiképp nincs azon a nézeten, hogy egy politikai közösség közelebb állna a civitas deihez, mint egy rablóbanda. Mert a civitas dei és egy terrena civitas között az ágostoni fölfogás szerint nincs semmiféle őskép–másolat kapocs; a földi közösségek egymástól – mint célközösségek – legföljebb fokozatilag különböznek. Az államok elérhetik egy morális közösség, a civitas dei fogalmát, de mintegy közelítőleg. Másként szólva: Ágoston nem tételez föl elvi különbséget államok és rablóbandák között.” Ágoston szerint ugyanis a civitas terrena lényegileg a Sátán birodalma, ezért az Egyház kivételével (ami nem jelenti, hogy minden odatartozó személy kivételével) annak összes intézményét elvileg odasorolja, habár fokozati különbségek lehetnek az államok (elvi szempontból ugyan rablóbandák) között. Ilyen különbséget láthatott Ady Endre is közöttük, amikor „Emlékezés egy nyár-éjszakára” című nagy versében (1918) azt írta, hogy azon a „különös nyár-éjszakán” még „a kényes rabló is rabolt”.

Hogy mindez most miről jutott az eszembe? Hát csak a bankadóról. Bankadót ugyanis számos országban vezetnek be, csak éppen különböző célokkal és különböző nagyságrendekben. Van ahol a cél a gazdaság fejlesztése, és ehhez vetnek ki egy viszonylag szerény mértékű bankadót. Nálunk viszont a cél a költségvetési hiány megszüntetése, amihez márpedig éppen 200 milliárdra van szükség, punktum – ha osztogatunk, akkor ugyebár fosztogatnunk is kell. Hogy ez relatíve 7-8-szorosa a brit bankadónak? Istenem, hát ez a különbség az arisztokratikus brit állami intézményrendszer mint rablóbanda és a plebejus magyar állami intézményrendszer mint rablóbanda között. Másként szólva: a kényes rabló és a pofátlan rabló között.

(Lendvai L. Ferenc)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!