rss      tw      fb
Keres

A tudomány gazdag tárháza



Szokás a könyvtárakat, különösen pedig a legnagyobb nemzeti könyvtárakat a legmagasabb szintű szaktudomány és a legértékesebb szépirodalom legfőbb gyűjteményeinek tekinteni. Ez általában így is van, különösen ha a kézirattárakra és speciális gyűjteményekre gondolunk.

A közgyűjtemények azonban magukon viselik az elmúlt évtizedek szerzeményezési elveinek furcsa változásait. A legkülönbözőbb – főleg politikai okokból – begyűjtött „kincsek” régi korszakok üledékeiként maradtak benne az állományban, foglalják az amúgy is kevés helyet a polcokon.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára például öt könyvet is őriz Elena Ceaușescutól, aki férjének uralkodása alatt a Román Tudományos Akadémia elnöke volt (jelzeteik: 892.537, 891.049, 877.838, 880.896, 885.702.). Témájuk, a polimerek kémiája, egyébként nagyon messze esik a könyvtár fő gyűjtőkörétől, a filológiától. Az utolsó könyv állományba vételének dátuma: 1989. Az ötből három román nyelvű, egy orosz, egy pedig szlovák (!) nyelvű fordítás. Ez egyébként ellentétben áll a könyvtár azon szerzeményezési alapelvével, amely szerint egy könyv csak eredeti nyelven vagy magyar fordításban kerüljön állományba.

Bár Elena Ceaușescut életében több külföldi egyetem is díszdoktorává avatta, tudományos tevékenységét mindig is erős kétkedés övezte. (Többek között azért, mert még középfokú végzettsége sem volt.) A romániai forradalom után jelentkeztek is azok a román kutatók, akikkel annak idején megíratták Ceaușescuné számára a bukaresti egyetemen summa cum laude minősítéssel megvédett disszertációját. A külföldi egyetemek azóta vissza is vonták a kitüntetéseket és a díszdoktori címeket.

Ellenpróbaként megnéztem, mi található a könyvtár állományában a Nobel-díjas Szent-Györgyi Alberttől. Összesen 50 könyv vonatkozik rá, munkásságára, kollégáira, közös kutatásaikra. Ebből mindössze hat könyvet írt saját maga, ilyen például Az anyag élő állapota, 1983-ból. Mindössze eggyel többet vehetünk kézbe tőle, mint Elena Ceaușescutól, akinek tudományos teljesítményét, úgy tűnik, ma már csak a MTA Könyvtára – amelynek főigazgatója, Náray-Szabó Gábor akadémikus éppen a kémia tudományának területén szerzett elévülhetetlen érdemeket – legitimálja műveinek állományban tartásával.

(Huszár Ágnes)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!