rss      tw      fb
Keres

Alkotmányozgatunk

Július 21-én Gulyás Gergely fideszes képviselő volt az Egyenes beszéd vendége az ATV stúdiójában.

A műsor ezzel a bevezetővel indult: „Az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság december 10-15-e között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját, az arról szóló határozati javaslatot azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek - erről döntött a bizottság első ülésén. A döntést a kormánypártok támogatták, az ellenzék nem, mert szerintük három és fél hónap alatt nem lehet érdemi munkát végezni.”

Mi a képernyő előtt feszülten figyelünk, mert kíváncsiak vagyunk, milyen alkotmánya lesz az országnak, milyen sorsa lesz az 1989-es jogállami forradalomban megszületett jelenlegi alkotmánynak, hiszen tavaly ősz óta tudhatjuk, hogy „nincs semmi tisztelnivaló benne”.

Hogy mit jelent nem tisztelni egy „technokrata szabályhalmazt”, azt számos megnyilvánulásból is leszűrhettük. Ilyen volt például a miniszterelnöki expozé június 8-án a Parlamentben, amelyben többször is elhangzott egy-egy tervezett intézkedés ismertetése után, hogy alkotmányossági alapjának megteremtését szintén magára vállalja a kormány.

A kétharmados többség gyakran hangoztatja, ő megmondta, a nagy többség nagy változást fog hozni. Ma már tudjuk, hogy ez mit jelent: új társadalmi szerződést kötöttünk, győzött a forradalom, építjük a nemzeti együttműködés rendszerét és alkotmányozni is fognak a Parlamentben.

Ma már ismerjük azokat a törvényeket – ki lettek hirdetve –, amelyekkel a nagy többség az alkotmányt eddig, az első ülésszakban módosította. Ezzel a tudással a hátunk mögött figyelünk Gulyás Gergelyre.

Ő kérdésre – hogy mi is a feladata ennek az eseti bizottságnak – készséggel elmagyarázza nekünk, hogy lényegében egy koncepciót írnak arról, hogy milyen legyen az alkotmány szerkezete, mit tartalmazzanak majd az első, a második és a további fejezetek, milyen legyen, mondjuk, a kormányzati rendszeren belül a köztársasági elnök és a kormány viszonya, legyen-e például konstruktív bizalmatlansági indítvány stb.

Kicsit elidőztek, ő és a műsorvezető, a definíciónál, hogy mi is a helyesebb kifejezés arra, a piszkozat vagy a koncepció, ami készül, amikor elhangzott az a kérdés, amely miatt ez az írás megszületett.

„Kálmán Olga: – Arról mi a véleménye, hogy azért az elmúlt hetekben jó sok alkotmánymódosítás került az országgyűlés napirendjére, véletlenül el is fogadták őket. Én itt már valamilyen vita kapcsán el is mondtam, hogy gyakorlatilag lassan kész az új alkotmány, mert már annyit módosítottak. Tehát például ezeknek a módosításoknak mi lesz a sorsa?

Gulyás Gergely: – Nincs az sehol sem kőbe vésve, hogy ezeknek a módosításoknak így kell szerepelniük az új alkotmányban is. Szerepelhetnek így. Vannak ezek között olyan előremutató javaslatok, amelyek talán hosszú távon is megfontolásra érdemesek, de nincs megkötve ennek a koncepciót kidolgozó eseti bizottságnak a keze, tehát szabadon állást foglalhat azokban a kérdésekben is, amiben módosítás formájában az Országgyűlés az elmúlt hetekben állást foglalt.”
Jól hallottuk. Jól olvassuk. Az alkotmánnyal pontosan az történt, ami egy „technokrata szabálytömegnek” kijár. Technokrata módon kezelték. Aktuálpolitikai célok érdekében módosítgatták, toldozgatták, foltozgatták. Ezért aztán nincsenek feltétlen kőbe vésve a változások. Nem kaptak tiszteletet a jogállamiság alkotmányos elvei és az alkotmányozás aktusa sem, mert nem az alaptörvény megváltoztatásához elvárt körültekintés és hosszú távra szóló tervezés jellemezte.

Most már csak azt lenne jó tudni, hogy miért lehet majd tisztelni a következő alkotmányt, mert az eddigi alkotmányozás alapján az alkotmányozó többség alkotmányozó munkájáról ezt elég nehéz elmondani.

(Lánczos Vera)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!