Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. április 24.

• Nyomtatás

Részletek

2013. április 26. péntek, 03:29

Megbeszéljük

Bolgár György kérdései 2013. április 24-ei műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy újabb európai viharfellegek gyűlnek Magyarország fölött. Az Európai Bizottság ugyanis valószínűleg kötelezettségszegési eljárásokat indít az Orbán kormány ellen az alaptörvény negyedik módosítása miatt. Méghozzá, mint a bizottság alelnöke Viviane Reding mondta, meglehetősen gyorsan. Lehet, hogy visszavonatják a kormánnyal az alkotmánymódosítások egy részét? Milyen konfliktus lesz ebből?

Ehhez kapcsolódó témánk, hogy az összes európai országot tömörítő Európa Tanács parlamenti közgyűlése arról dönt, megfigyelési eljárás alá helyezze-e az európai normákat megsértő Magyarországot. A tanács jelentéstevői mindenesetre ezt javasolják. A szégyenen kívül mit jelent ez nekünk?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy a magyarországi református egyház nem kíván részt venni az egyházi törvény módosításának előkészítésében, mert a kormány folyamatosan figyelmen kívül hagyta javaslatait. Nehogy már a reformátusok beleszóljanak a parlament dolgába?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy a tavalyi harmincezer után újabb tizenötezerrel csökkent az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők száma. Néhány vidéki főiskola szinte elnéptelenedik. Lehet, hogy ez volt a kormányzati cél többek között?

Mit gondolnak aztán arról, hogy nagy a felháborodás a jelenlegi trafiktulajdonosok körében. Mert a dohányárusítási koncessziókat többnyire elbukták. Ellenben haverok vagy a CBA-hoz, netán Fideszes politikusokhoz köthető nyertesekből van elég. Legalábbis az újságok és a hírportálok szerint. Rossz az, aki rosszra gondol?

És végül beszéljük meg, hogy Gorkijról vagy Majakovszkijról sem lehet utcát elnevezni a jövőben Magyarországon, mert ezek a világhírű írók önkényuralmi rendszerhez kötődtek. Az irodalom és a Magyar Tudományos Akadémia történészeinek nagyobb dicsőségére?

És még egy helyre kis téma. A Magyar Nemzet tegnapi vezércikkéből idézek egy mondatot, Ugró Miklós írásából, így szól. „Ahol demokrácia van meg jólét, ott egy párt is bőven elegendő. A pártosodás, miként 1989-ben is, a bomlás biztos jele.” Na most vajon hol tartunk? Jólétben, bomlásban, és egyáltalán milyen a demokrácia a Magyar Nemzet szerint?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Egy méregkeverő bandával állunk szemben
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke

Bolgár György: - Látjuk most már, hogy mit akar a Fidesz, Gyurcsány Ferencet megint ha nem is kínpadra, a parlament színe elé citálni, hogy kényelmetlen kérdéseket lehessen neki feltenni. Most például azzal kapcsolatban, amit a Fidesz úgy aposztrofál, hogy az MSZP – ez most azért a Demokratikus Koalícióra is vonatkozik – a politikai bűnözők pártja. Ez a bizonyos a Portik–Laborc-találkozó az elmúlt húsz év egyik legsúlyosabb botránya, bűnözőkkel működtek együtt, a politikai ellenfelekről akartak terhelő adatokat szerezni, gyűjtetni, mondják. Mi ebből az igazság az Ön tudomása szerint?

Molnár Csaba: - Hozzászoktunk ahhoz, hogy a Fidesz megpróbál nem létező ügyekből ügyeket kreálni. Emlékszünk, hogy mi történt az UD Zrt.-ügy kapcsán, emlékszünk, hogy mi volt annak idején a Tocsik-ügy kapcsán. Arra is emlékszünk, hogyan próbált meg Orbán Viktor, még az első kormányzása idején, nemlétező megfigyelési ügyet kreálni. Vagyis ha cinikus akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy hozzászoktunk már ahhoz, hogy szocialista, a Demokratikus Koalícióhoz tartozó, általában a mostani ellenzékhez tartozó politikusokat megpróbálnak lejáratni. Az igazi baj az, hogy ma sajtótájékoztatón tudtuk bemutatni, hogy ezzel a Portik-Laborc hangfelvétellel vagy leirat szöveggel kapcsolatban, amely megjelent az interneten, rengeteg, a hitelességét érintő kétely merül fel. Mi hat ilyet soroltunk fel ma a sajtótájékoztatón, és teljesen bizonyos vagyok benne, hogy ezeket a hitelességi problémákat nem fogja tudni orvosolni a Fidesz. Azt tudom Önnek mondani, hogy egy igazi, a Fidesz boszorkánykonyhájában fortyogó újabb megfigyelési ügyről, UD Zrt.-ügyről van szó, magyarán szólva a Fidesz által kreált, nem létező politikai történet ez, az én meggyőződésem szerint.

- Mielőtt felsorolná hat pontjukat, mert gondolom, erre készül, azt megkérdezném, hogy mint mondta, hozzászokhattunk már ahhoz, hogy a Fidesz ilyen módon próbálja lejáratni a politikai ellenfeleit. De fel is készültek  az ellenlépésekre? Ha tudják, hogy a Fidesz ilyen módszereket alkalmaz, akkor megvan-e Gyurcsánynak, a DK-nak, az MSZP-nek, a baloldalnak a megfelelő eszköze, a megfelelő válasza arra, hogy ilyen esetekben mivel lehet visszavágni?

- Elképesztően nehéz egy demokratikusnak tűnő politikai versengésben – szerintem Magyarország most már nem az, legalábbis külső formáját tekintve tekinthető csak demokratikusnak – azoknak felvenni a versenyt a Fidesszel, akik tisztességesen akarnak játszani. Gondoljon bele, hogy akár már a bűncselekmény határáig elmegy az, amit a Fidesz ezekben a dolgokban művel, és ezzel szemben az embernek – ha másért nem – a saját lelkiismerete miatt meg kell próbálnia tisztességesen játszani. Ez szinte lehetetlennek tűnik. Én azt hiszem, hogy azért odáig még mindig nem jutottunk el a demokrácia leépítésében, hogy a közvélemény ne azt a legalapvetőbb szabályt kövesse, hogy annak kell bizonyítani az állítás igazságát, aki az állítást teszi. Nem a mi dolgunk, hogy ezt bebizonyítsuk. Ezért tettük ma azt a javaslatot, hogy olyan egyszerű ennek az állítólagos hangfelvételnek vagy sajtóban megjelent leiratnak a valóságtartalmát bizonyítani. Pintér Sándortól, a titkosszolgálatokat felügyelő belügyminisztertől azt kértük, hogy huszonnégy órán belül hozza nyilvánosságra az eredeti, vágatlan hangfelvételt. Nem a leiratot, hanem a hangfelvételt, hogy össze tudjuk vetni és meg tudjuk vizsgáltatni, hogy ez vajon megegyezik-e azzal a szöveggel, amely egyébként sok-sok kitakarással megjelent az interneten. Őszintén szólva, ezt kétlem.

- Igen. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor jogi képviselője tegnap betelefonált a műsorunkba, és elmondta, hogy jelentős részek hiányoznak ebből az átiratból az eredeti hangfelvételhez képest. Ők se tudják, hogy pontosan micsoda, de az biztos, hogy jelentős részek hiányoznak, és akkor már azt is közzé kellene tenni, mert így manipulációra ad alkalmat.

- Azt hiszem, Zamecsnik Péternek igaza van ebben az ügyben, engedje meg nekem ezt az elfogultságot, de tényleg, amit a Fidesz művel, az már elképesztő. De ebben az ügyben én Szilvásy úrnak, Laborc úrnak vagy akár Zamecsnik úrnak sokkal inkább hiszek, mint a Fidesz bármelyik fizetett kommunikátorának.

- De ezek szerint el lehet dönteni, hogy kinek lehet jobban hinni, mert ha nyilvánosságra hozzák a hangfelvételt, akkor eldönthetjük.

- Így igaz. Zamecsnik úrnak igaza van. Felveti a legalapvetőbb gyanút, amit egyébként mi is elmondtunk ma a sajtótájékoztatón, hogy miként lehetséges az, hogy az első hangfelvétel másfél órás. Erről negyvenegy oldalas leirat született, a második hangfelvétel kettő és fél órás, amiről csak huszonnégy oldalas leirat született. Megnéztük ezeket a szövegeket, a betűtípus és a betűméret szinte teljesen megegyezik. Akkor hogyan lehetséges az, hogy egy nagyon hosszú beszélgetésről rövid leirat és egy rövid beszélgetésről pedig hosszú leirat készült? Ez egyetlenegy módon lehetséges logikailag, azon a módon – Zamecsnik úr is ezt valószínűsíti –, hogy komplett oldalak, egész szövegrészek maradhattak ki abból, amit a Fidesz nyilvánosságra hozott. Az a baj, hogy megint a magyar baloldalnak kell védekeznie. Megint az a helyzet alakult ki a magyar nyilvánosság előtt, hogy egy aljas, ócska, a Fidesz boszorkánykonyhájában készült gyanúsítással szemben kell olyan módon megvédenie önmagát a baloldalnak, hogy nincsen a kezünkben az az irat, az a papír vagy az a hangfelvétel, amely alapján megpróbálnak minket gyanúsítani. Nem értek egyet azzal, hogy nekünk kell az ártatlanságunkat bizonyítani. Azt gondolom, hogy kell annyi tisztességnek lenni a magyar választók képviselőinek az Országgyűlésben, illetve a magyar választókat befolyásoló magyar médiának, hogy azoktól várja állításainak az igazolását, akik ezeket az állításokat teszik. Mi tényleg őszintén azt gondoljuk, hogy ami itt történik, az egy újabb kreált ügy, egy újabb manipuláció, a magyar választók újabb félrevezetése.

- Az a szomorú helyzet, ahogy Ön is céloz rá,, hogy Önöknek állandóan védekezniük kell. Ebben a nyilvánosságra hozott leiratban az azért nem olvasható, amit a fideszes politikusok folyamatosan hangsúlyoznak, hogy itt a titkosszolgálat vezetője kvázi megbízást adott egy alvilági figurának, hogy gyűjtsön terhelő adatokat a politikai ellenfelekről. Erre még közvetett bizonyíték sincsen, csak legfeljebb egy félreértelmezhető mondat, ami nem is igazán érthető vagy nem igazán vonható le belőle semmiféle következtetés. Érthető akár talán így is erős túlzással még az ellenkezője is, hogy ezt így senki nem veszi komolyan. De erre már mindjárt ráépítik azt, hogy az MSZP a politikai bűnözők pártja. Például, amikor a fideszes székházat elfoglalták néhány órára a fiatal egyetemista tüntetők és odamentek hirtelen – ki tudja honnét és kinek az iniciatívájára – önkéntes biztonsági emberek, akik közül az egyikről kiderült, hogy tíz évet ült börtönben gyilkosságért, Önök nem tudnak átmenni olyan támadásba, mint a Fidesz, és azt mondani hasonló demagógiával, hogy a Fidesz pedig a köztörvényes bűnözők pártja. Nem lehet, hogy mégis ilyen mély szintre kell levinni a mindennapi politikai harcot? Ha már egyszer ott van, akkor a sárban kell harcolni tovább?

- Néhány hónappal korábban még nem ezt mondtam volna, de azt hiszem, hogy most tényleg eljutottunk idáig, hogy Önnek ebben a dologban igaza van. Nem lehet úriemberként, nem lehet Grál lovagként küzdeni azokkal szemben, akik a magyar politikát élethalál harcnak tekintik, azokkal szemben, akik azt gondolják, hogy senki és semmi nem szent, és ők a hatalom megtartása érdekében mindent megtehetnek. Amikor a nyilvánosságra került hangfelvétel kapcsán a teljes magyar jobboldali média és a jobboldali politikusok zengzetes, hatalmas szövegeket mondanak arról, hogy Portiknak a jobboldali politikusok megfigyelésére megbízást adott a titkosszolgálat akkori vezetője, akkor, ha elolvassuk azt a szöveget – amit egyébként nem tartunk hitelesnek, mert szerintünk vágott, hamisított, rövidített és hiányoznak belőle részletek –, még abból sem lehet azt kivenni, hogy itt bármiféle ilyen típusú megrendelés lett volna.

- Egy dolog vehető ki biztosan, hogy a bűnöző Portik Tamás felajánlkozott a titkosszolgálatnak.

- Így bizony.

- Ezt le lehet vonni.

- De őszintén, egy olyan ember, akinek a tisztessége legalábbis megkérdőjelezhető, akiről most már egyre többen gondolják azt, hiszen büntetőeljárás folyik ellene, hogy a magyar alvilág egyik kulcsfigurája, egy zártkörű beszélgetésen elmondott szövege alapján bármilyen tisztességes embert meg lehet gyanúsítani Magyarországon? Én ezt egészen elképesztőnek tartom. Én azt hiszem, hogy egy méregkeverő bandával állunk szemben. A Fidesz egy igazi méregkeverő banda, ahogy egyszer már tudtak kreálni hamis megfigyelési ügyet, ahogy ki tudtak bújni hazudozások sorozatából, az UD Zrt.-ügy alól, most próbálnak még egy ilyen típusú ügyet kreálni. Csak arra tudom felhívni a teljes magyar baloldalt, a magyar baloldal politikusait, a magyar baloldalhoz egy picit kötődő sajtót vagy a magyar baloldal támogatóit, hogy ne hagyjuk ezt a dolgot. Nehogy az legyen, hogy mikor két hónap múlva visszanézünk, akkor már a magyar választópolgárok jelentős részének a fejében megépüljön az a kép, hogy jobboldali politikusokat figyelt meg a magyar baloldali kormány, mert ez a történet egész egyszerűen nem igaz. Itt jött el a pillanat, hogy a magyar baloldal, a támogatók önvédelmi reflexe elkezdjen működni és azt mondjuk, hogy eddig és ne tovább. Orbán Viktornak és környezetének azt sem hisszük el, amit kérdez, mert komoly tapasztalatunk van arról, hogy soha nem mondanak igazat.

- Ön nyilvánvalóan a saját politikai tevékenysége és tapasztalatai alapján őszintén azt mondja, hogy ez a vád, amit itt kreálnak, nem igaz és nem lehet igaz. És van is ebben olyanfajta mindennapos ráció is, hogy elég nehéz azt elképzelni, hogy a titkosszolgálatok irányítója olyan marhaságot követne el, hogy lebuktatja saját magát, noha tudván tudja, hogy egy felvétel készül a dologról, amiben ő maga érintett.

- Ő maga rendeli meg a felvétel készítését.

- Igen. Saját magát buktatja le azzal, hogy miközben nagyon jól tudhatja, hogy a következő választásokon a Fidesznek óriási esélye van a győzelemre, hogy őt ki fogják rúgni az állásából és mégis bent hagy egy általa megrendelt felvételt, amely esetleg számára és megbízói számára terhelő lehet. Tehát hagyjuk ki ezt az egyébként nagyon valószínűtlen szcenáriót. De ha mégis ez történt volna – miután Ön sem tudja, mert nem hallotta az eredeti hangfelvételt, meg én sem –, mi van akkor, ha Önök követelik ennek a nyilvánosságra hozását, a Fidesz, illetve a belügyminiszter ezt jóváhagyja, megtörténik, és abból egyértelmű vagy egyértelműbb következtetés vonható le arról, hogy bizony itt lényegében a titkosszolgálat – netán még politikai megbízásra is – valamiféle alkut ajánlott egy bűnözőnek arra, hogy a politikai ellenfelet valamilyen módon járassák le. Erre is felkészültek, hogy akkor mi történik, mit csinálnak?

- Én ezt a dolgot teljesen valószínűtlennek tartom. Ennek a kormánynak vezető tisztségviselője, minisztere voltam éveken keresztül. A mi kormányunk idején soha, egy pillanatig sem merülhetett fel az, hogy ellenzéki képviselőkre vagy bármilyen politikusra a titkosszolgálat törvénytelen adatgyűjtést folytasson. Ez távol áll a mi kultúránktól. Távol áll attól, amiben hiszünk, távol áll az egész kormányzati filozófiánktól. Ilyen megrendelést a titkosszolgálat vezetője politikusoktól nem kaphatott, és egyébként azt hiszem, hogy a titkosszolgálat vezetője saját maga sem csinál ilyen dolgot. Nem fogják tudni ezt bizonyítani. Hogyan lehetséges az, amit Zamecsnik úr mondott, hogy rövidebb beszédnek hosszabb a leirata, hosszabb beszédnek rövidebb a leirata? Ez mind-mind azt bizonyítja, hogy kell lennie egy hangfelvételnek, amely ennél jóval bővebb, amely teljesen más szöveget tartalmaz. Attól félek, hogy a hangfelvételt is tudják manipulálni. Ezért ha azt a hangfelvételt esetleg nyilvánosságra hoznák, az első legfontosabb dolog az legyen szerintem, hogy meg kell vizsgáltatni szakértőkkel, hogy mekkora esélye van annak, hogy ezt a hangfelvételt megvágták, manipulálták. Nem véletlenül mondja Laborc úr, a titkosszolgálat akkori vezetője, hogy ő teljesen másra emlékszik ennek a beszélgetésnek a kapcsán. Szilvásy úrnak is, aki akkor titkosszolgálati miniszter volt, teljesen más emlékei vannak. Engedje meg nekem, hogy nekik, a magyar kormány tisztességes képviselőinek jóval inkább higgyek, mint a Fidesz kommunikátorainak.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Mit jelent a monitoring eljárás?
Szabó Vilmos, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista képviselője

Bolgár György: - Mit tud, mi a helyzet Strasbourgban, az Európa Tanácsban? Elindítják-e ezt a bizonyos monitoring eljárást, vagyis Magyarország megfigyelését, amiről szó van?

Szabó Vilmos: - Ez a hétfővel kezdődő ülésszak egyik alapkérdése a monitoring bizottságban. A tárgyalása elkezdődött kedden, két ülésen keresztül tartott és a mai ülésen született döntés. Az eljárás megindítását javasolta a két jelentéstevő, akik 2011 júliusa óta figyelik a folyamatokat Magyarországon, többször jártak ott tényfeltáró körúton. Mindenkivel beszéltek, minden oldallal, civilekkel, politikusokkal. A mai ülésen nagyon szoros eredmény született, hiszen 21-20 szavazati aránnyal azt javasolja a bizottság, hogy induljon el a monitoring eljárás Magyarország ellen. Magát a jelentés szövegét még a holnapi ülésen fogja véglegesíteni, ez azonban már magát a döntést nem változtatja meg.

- Kik vannak ebben a monitoring bizottságban?

- A parlamenti közgyűlés nemzeti képviselő csoportjainak a képviselői. Nyilván többségben a néppártiak vannak, mert néppárti többség van a parlamenti közgyűlésben, ez mindig a nemzeti parlamentekben meglévő többségeket tükrözi. És az arányok is ennek megfelelőek. Sőt, ha már ezt kérdezi, akkor azt is el kell mondanom, hogy eredendően két évvel ezelőtt néppárti képviselő kezdeményezte a magyar kormány tevékenységét megvitatandó közgyűlés előtti témát, ami oda vezetett, hogy a monitoring bizottság ezzel egyáltalán foglalkozzon. Tehát ilyen értelemben ez nem egy baloldali, nem egy liberális, nem zöld és nem tudom én milyen irányú kezdeményezés. Mint ahogy nyilván azt is rögtön el kell mondanom, hogy nem Magyarország ellen született meg ez a mostani döntés, hanem kifejezetten és egyértelműen a magyar kormány által beterjesztett és a parlament által a kétharmados többséggel megszavazott törvényekkel kapcsolatosan, mivel ezek aggályosak.

- Az európai normákat sértik? Ez az alapvető probléma?

- Így van. És az Európa Tanácsi tagsággal járó kötelezettségeket is sértik, hiszen az Európa Tanács nyilvánvalóan végigkíséri a folyamatot a médiatörvénytől az alkotmányig, alaptörvényig, vallásszabadságig, egyházat érintő törvényig, választási törvényig, és nem sorolom most fel mindet, hiszen azt hiszem, a hallgatók is pontosan tudják, hogy mik ezek.

- És ennek a monitoring bizottsági döntésnek kell még egy parlamenti közgyűlési jóváhagyás? Vagy ezt a közgyűlés tudomásul veszi?

- Nem, az eljárás a következő. Ezt a bizottsági kezdeményezést az Európa Tanács elnöksége fogja megtárgyalni a következő hónap folyamán. Ők is állást foglalnak, de az már biztos hogy a közgyűlés elé kerül júniusban. Hogy a következő parlamenti közgyűlés júniusban lesz és amennyiben az elnökségben is többségben lesznek, akik támogatják, az nyilván egy plusz ebben a folyamatban. De a parlamenti közgyűlésnek szavazással kell döntenie, tehát véglegesen, hivatalosan a monitoring eljárás csak akkor indulhat el, ha júniusban a parlamenti közgyűlés többsége is mellette szavaz.

- Ebben a monitoring bizottságban magyar képviselő jelen volt?

- Így van, két magyar képviselői tagja van a monitoring bizottságnak. A monitoring bizottságba nem nemzeti delegálás alapján lehet bekerülni, hanem a pártcsaládok képviselőcsoportjai javasolnak. A néppárti család pártfrakció is javasolta a Fidesz egyik képviselőjét és a szociáldemokrata szocialista pártfrakció is javasolta, és mind a ketten teljes jogú tagok vagyunk. De egyébként, ha nincs teljes jogú tag, akkor az az eljárás, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselőt meg kell hallgatni. Tehát amikor szó van az országról bármilyen formában ebben a bizottságban, akkor oda vendégként meghívják a nem tagsági joggal résztvevőt. Ott voltunk mind a ketten, és értelemszerűen ki is fejtettük a véleményünket. Nyilván a kormánypárti képviselő azt az érvrendszert mondta el, hogy nem ütközik európai alapértékekbe, ami Magyarországon történik az Orbán-kormány idején. Én pedig nyilvánvalóan azt az érvelést mondtam el, hogy ez valóban nem Magyarországot, hanem a kormányt minősíti. És van még egy nagyon fontos dolog, hogy az érintett ország képviselői nem szavaznak.

- Tehát ez a 21–20-as végeredmény Önök nélkül jött létre.

- Így van.

- És hogyan alakult ki ez az egyfős többség? Egyáltalán titkos a szavazás vagy nyilvános?

- Azt gondolom, az nem korrekt, ha lebontom, de azért válaszolok a kérdésére. A néppárti frakcióban megtörtént vita alapján egységesen úgy döntöttek, hogy ellene szavaznak.

- Szóval a néppártiak végül is kiálltak a Fidesz mellett. És akkor hogy alakult ki ez az egyfős többség? Hogy az összes többi frakció ellene szavazott?

- Így van. Nyilvánvalóan az is belejátszik ebbe, hogy nincs mindigszáz százalékos részvétel, magán a közgyűlésen sem, hiszen nagyon sokszor képviselők nem tudnak részt venni rajta. Elutaznak, megbetegednek és így tovább. Van egy ilyen oldala is a dolognak. A néppártiakon kívül most ebben az esetben egy képviselővel több volt az, aki ellene szavazott.

- Igen. A néppártiak mivel érveltek, amikor a Fidesz mellett foglaltak állást? Vagy voltak esetleg nekik is kritikai megjegyzéseik?

- Tulajdonképpen azt lehet a vitából leszűrni, hogy érdemben nem mentek bele azokba a kérdésekbe, aminek alapján a jelentéstevők is eljutottak ehhez az elhatározáshoz, hogy ezt leírják. Sokkal inkább magát a döntés súlyát tartották nem megfelelőnek, és abba az irányba próbáltak érvelni, hogy legyen még további vizsgálódás. Például volt olyan javaslat, hogy hívja meg a bizottság Navracsics miniszter urat és hallgassa meg.

- Szóval kvázi időt akartak kérni a többi néppárti képviselők.

- Időt akartak nyerni, és azért ebben nyilván az is benne van, hogy ha a júniusi közgyűlésre nem kerül be, akkor a következő közgyűlés már csak szeptember-október környékén lenne. Az pedig már nagyon közel van a magyarországi választásokhoz, és nyilvánvalóan egy nemzetközi szervezetben már nem szokás egy választás közeli helyzetben beavatkozni.

- Tehát ez az időhúzás arra ment volna ki, hogy ezt az egész megfigyelési processzust elhalasszák a választások utánra.

- Így van. De érdemben a súlyát próbálták csökkenteni annak, hogy mondjuk egy új alkotmány módosítása ebben a formában tényleg akkora súlyú-e. Az az irány, amit máskor is szokott a Fidesz alkalmazni, hogy ha egyenként nézik meg a szabályokat, akár a médiatörvényt, amit Önök is meglehetősen megszenvednek, akkor azt mondják, hogy van ilyen szabályozás Franciaországban is, Németországban is meg Nagy-Britanniában, Cipruson, meg Írországban, hát nincs ezzel semmi probléma. Különbözőek vagyunk. De ha egészében megnézi, akkor jut el oda, hogy gyakorlatilag egy csaknem autoriter kormányzás alakult ki.

- Nézzük meg azt az esetet, hogy a monitoring eljárást jóváhagyja majd az elnökség, és tegyük fel júniusban a parlamenti közgyűlés is. Mivel jár ez? Mi ennek a következménye? Mit fog és mit tud csinálni az Európa Tanács?

- A következménye az, hogy a jelentéstevők folyamatosan elkészítenek jelentéseket azokban a kérdésekben, amelyeket elfogad végül is a monitoring eljárás alapján a közgyűlés. És ebben évente meg kell jelenni a közgyűlés előtt. Tehát ez egyfajta számonkérés.

- Tehát Európa ítélőszéke előtt meg kell jelenni.

- Igen. És a Velencei Bizottság júniusban a negyedik alkotmánymódosításról el fogja készíteni a jelentését, amelyben, úgy tűnik, alapos kifogásokat fognak találni. És ha az Európai Bizottság is elkészíti azt a jelentését, amiről, azt hiszem, éppen ma is nyilatkoztak, hogy ez rövidesen elkészül, sőt Barroso elnök úr levelében már körvonalazták, akkor azért egyfajta, olyan Európa Tanács-i, az európai uniós tagsági viszonnyal járó kötelezettségeknek való meg nem felelés jön ki, amit nyilván nehéz lesz a kormánynak úgy beállítani, hogy egy újabb összeesküvést szerveztek Magyarország ellen. Bár nyilván meg fogják próbálni, ahogy szokták.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Nem stimmel a hangfelvételek és a leiratok terjedelme
Zamecsnik Péter ügyvéd

Zamecsnik Péter: - Azért ragadtam telefont, mert általában Önök szoktak hívni , de hallottam ezt a Portik–Laborc-kérdéskört, és azt gondolom, hogy a hallgatók megérdemlik, hogy egy-két dolgot konkrétan lássanak. Mert hogy az a leirat, amit olvashattunk, messze nem egyezik a hangfelvétellel. Ez az alapvető probléma.

Bolgár György: - Húha, ez egy súlyos megállapítás.

– Pontosan erről van szó. Tudniillik most a tartalom ismerete nélkül, mert nyilvánvalóan azt nem ismerhetjük még, mi örömmel vártuk Laborc úrral azt a pillanatot, hogy feloldják a titkosságot, de nem a leiratét, mert két beszélgetésről van szó. Hogy mindenki tudja: az egyik egy másfél órás beszélgetés, erről szól negyvenegy oldalnyi leirat, a másik beszélgetés kettő és fél óra, erről pedig huszonnégy oldal. Nem kell egy zseninek lenni ahhoz, hogy belássuk, hogy a leírt anyag messze nem fedi azt az időintervallumot, amelyet a beszélgetés tartalmazott. Ebből pedig arra a gyanúra lehet következtetni, hogy ez egy vágott, szerkesztett én nem tudom milyen verzió. Mindenesetre nem adja meg azt a lehetőséget a közvéleménynek, hogy a beszélgetés tartalmát megismerje. Mert Ön is és mindenki más is ebből a leírt verzióból alkotott véleményt, vetett fel kérdéseket. Jogosakat természetesen. Csak egy icipici probléma van, hogy ha egy kérdésnek az egyik fele bent van a leírt vázlatban a másik fele meg valahogy kimaradt, akkor úgy gondolom, hogy félrecsúszik a dolog.

– És természetesen Ön mint Laborc Sándor jogi képviselője sem láthatta ezt az eredeti és teljes anyagot.

– Természetesen. Hát miután ez nemzeti minősített adatot tartalmaz, ezért erre nem kerülhet sor mindaddig, ameddig tisztességes módon a teljes hanganyagot fel nem oldják. Aztán mindenki arról majd kialakítja a véleményét, amilyet akar. Még egy alapvető probléma van. Emlékezzünk vissza, hogyan indult ennek az ügynek a sajtóbéli visszhangja. Zárójel kinyitva: ma megnyertük a pert a Heti Válasz ellen első fokon. Zárójel bezárva. Ugye úgy indult, hogy azt harsogta a jobboldali média, hogy Laborc megbízást adott Portiknak, hogy gyűjtsön vagy gyártson bizonyítékot Fidesz-vezetőkre. Ilyet tetszett olvasni?

– Nem. Két olyan mondatot olvastam, amiből mondjuk nagy képzelőerő segítségével az ember arra következtethetett, hogy ez talán ilyen utalást is tartalmaz.

– Az én legjobb ismereteim szerint semmiféle ilyen jellegű utalásról szó nincsen. Még egyszer mondom, én is csak abból az elmondásból tudom a dolgot, amire Laborc úr emlékszik. Egy biztos, soha senkinek semmikor ilyen jellegű utasítást nem adott, hogy gyűjtsön vagy gyártson bizonyítékot. Túl azon egyébként, hogy ha ezt tette volna, akkor bűncselekményt követett volna el. De menjünk még egy logikai lépéssel tovább, tudom, hogy nagyon rövid idő van, nagyon rövid leszek. Látott már valaki olyan elmeháborodott főtisztet, aki nyit egy operatív dossziét erről a beszélgetésről, és tudja, hogy felveszik, hogy akkor maga ellen fog bizonyítékot gyártani?

– Hát nagyon, nagyon hülyének kell hozzá lennie.

– Hát erről van szó, pontosan. Tehát ennek alapján én azt gondolom, csatlakozva a Szilvásy úr által elmondottakhoz, az, hogy egy hírszerző hogyan és milyen módszerekkel próbál befolyást szerezni, hírekhez jutni, beépítene valakit, most nem tudom a megfelelő szakszót mondani, az nyilván egy szakmai kérdés. Ebből a szempontból kellene ezt vizsgálni, és még egyszer mondom, ez nem volt bátorság a titokgazda részéről. Akkor lett volna tisztességes és bátor a titokgazda, ha mind a két teljes hanganyagról feloldja a titkosítást. Mert akkor nem lehet mellébeszélni.

– Így viszont manipulációt is lehet sejteni a dolog mögött.

– Így van.

(A beszélgetés április 23-án hangzott el)

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >