rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. május 24. - – Cigányoztak, négereztek, félbeszakította a meccset (Jónás Kornél, labdarúgó játékvezető)

 

Cigányoztak, négereztek, félbeszakította a meccset
Jónás Kornél, labdarúgó játékvezető

Bolgár György: – Ön, Jónás úr a múlt hétvégén egy Nógrád megyei másodosztályú bajnoki mérkőzés idő előtti megszakításával, beszüntetésével történelmet írt, sporttörténelmet Magyarországon, ha igaz, amit írnak erről. Először fejezett be egy mérkőzést amiatt, hogy rasszista bekiabálások és fenyegetőzések hangzottak el sorozatosan a nézők részéről! Bátor ember Ön?

Jónás Kornél: – Hát igen, igen.

– Nem véletlenül kérdeztem ezt, hogy bátor ember-e Ön, mert nyilvánvalóan nemcsak arról volt szó abban az adott pillanatban vagy hosszú perceken át, hogy a nézők cigányoztak, nemcsak arról, hogy két nézőt Ön ki is vezettetett emiatt a stadionból, sőt nemcsak arról, hogy a meccs után, ahogy olvasom, több tucat ember fenyegette Önt, amikor kilépett az öltözőből, hanem arról, hogy egyáltalán elhatározta magát arra, hogy elmegy a végsőkig, megtesz mindent, ami egy játékvezetőtől telhet, és megírja azt a történelmi fejezetet, ami a magyar labdarúgásra ráfér, miközben látjuk, hogy évek óta nyugodtan folyik a rasszista hangulatkeltés a stadionokban. Szóval mi vitte rá Önt erre, a pillanat hatása alatt döntött, vagy már korábban is gondolt rá, hogy adott esetben ezt megteszi?

– Hát kezdeném úgy először is, hogy az egész életemet elkísérte a labdarúgás, mert NBIII-ban futballoztam nyolc évet itt Balassagyarmaton, a roma válogatottal egész Európát bejártam, és az édesapámnak a testvére is játékvezető, már harminc éve működnek ők is. Sérülések miatt kellett abbahagynom magasabb osztályban a futballt, ezért lettem én is játékvezető. Ezen a konkrét mérkőzésen annyira eldurvultak már ezek a bekiabálások, hogy végeredményben egyszerűen muszáj voltam ezt a döntést meghozni és ezt vállalni. Tudtam nagyon jól, hogy olyan dolgot teszek, ami nem hétköznapi, de ahhoz, hogy a jövőben ez ne forduljon elő, esetleg még véletlenül se történjen meg hasonló, ezért is vállalom most már az újságokat, a tévét is, mert ezt meg kell állítani. Ennek semmilyen körülmények között nem szabad visszatükröződnie a futballpályán!

– Ez a meccs Nógrádsáp és Diósjenő bajnoki mérkőzése volt, hány ember van jelen egy ilyen meccsen?

– Hát ez változó, mert attól függ, de kétszázan-háromszázan, négyszázan-ötszázan.

– Hát ez nem is rossz, ahhoz képest, hogy az NBI-ben is néhányszor vannak olyan meccsek, amit pár száz néző előtt játszanak. Ahhoz képest megyei II. osztály két-háromszáz ember előtt, nem rossz!

– Hát attól több azért, tehát azért egy, egy jó megyei rangadóra azért elég sokan ki szoktak jönni ugye, most azért jó idő van.

– Az is kérdés, ami bennem fölvetődött, hogy – ahogy olvasom – két véresszájú szurkolót először kivezettetett, tehát még mielőtt beszüntette volna a meccset. Egyáltalán ki van ott, akivel Ön kivezettethet néhány bekiabáló hangoskodó, üvöltöző embert, vannak rendőrök?

– Meg is tettem. Rendőrök nincsenek, hanem rendezői gárda van, ami azt jelenti, hogy különböző létszámú rendezői gárdának kell lenni különböző osztályokban. Itt jelenleg tizennégy rendező van, plusz a főrendező, és mérkőzés előtt, amikor megérkezünk, velük föl kell venni a kapcsolatot, behívni őket a játékvezetői öltözőbe, és tudatni kell velük, hogy különböző dolgokban az asszisztensek mögé álljanak, hogy mire figyeljenek, félidőben bekísérjenek minket. És a szabályok szerint jártam el, hiszen a szabály azt mondja ki, hogy először is félbe kell szakítani a mérkőzést, a főrendezővel közölni, hogy ezeket az illetőket az egész sportlétesítményen kívülre kell küldeni. Ebben az esetben is ez történt, és amikor ezek az úriemberek elhagyták az egész sportlétesítményt...

– Hát az úriember talán túlzás, de mindegy. Ebben az esetben a, a rendezők például szó nélkül végrehajtották az Ön kérését vagy felszólítását, hogy azt a két embert vigyék ki?

– Igen, igen, természetesen végrehajtották, nekik ez a dolguk, ezért vannak végeredményben.

– És hogy fogadta ezt a közönség, hiszen ők nem nagyon láthattak korábban ilyet, mint ahogy a magyar közönség általában nemigen láthatott ilyet?

– Hát érthetetlenül, tehát nagyon sok kisgyermek volt kint, amit több újság is megírt, és le is nyilatkozták több helyen ugye, interneten, megrémültek a kisgyermekek is, tehát nyolc-tízéves gyermekeket láttam én is olyan arccal, hogy nem értették egyszerűen, mi történik. Volt olyan kislány például, hogy sírt, tehát nagyon eldurvult...

– Annyira megfélemlítette őt ez a hangulat, ami ott kialakult?

– Igen, igen.

– Mennyi idő telt el azután, hogy Ön kivezettette ezt a két szurkolót és aközött, hogy lefújta a meccset?

– A rendezői gárda két-három perc alatt azonnal intézkedett, tehát ezt a két nézőt elvitték, és tovább is tudtuk folytatni a játékot.

– De a többiek nem tanultak ebből, tehát folytatódott ezek szerint az üvöltözés, a gyalázkodás, a cigányozás, vagy még vadabbul folytatódott?

– Újraindult a játék, és rögtön, egy-két percen belül, nem tudom, hogy mennyire értesült erről, ezt elmondom most Önnek itt, szerintem nem fog erről tudni, amit én a játékvezetői jelentésben, tehát a jegyzőkönyvben is leírtam, hogy akkor telt be nekem nagyon a pohár, amikor kórusban négerezni kezdtek.

– Mármint Önt személy szerint?

– Igen, igen, tehát a cigányozás és a négerezés ment, ami meglepett engem is, maga a néger kifejezés. Aztán olyanokat kiabáltak be, hogy van banán az öltözőben, menjél be, és edd meg, tehát itt volt az a pont, amikor azt mondtam magamban, hogy elég volt, tehát itt telt be a pohár. Ezt is elmondom Önnek, bár erre nem vagyok büszke, meg lehet, hogy az MLSZ sem lesz büszke: én nem tudtam arról az új szabályról, amit kihoztak, tehát hogy az országban be lehet szüntetni rasszista megnyilvánulás miatt mérkőzést. Erről hallottunk, tudtuk, hogy be fogják vezetni, hiszen különböző játékvezetői táborokban, edzőtáborokban veszünk részt, képzéseken, gyűléseken. Hallottunk, de azt, hogy ez már él, én erről nem tudtam.

– Ne vicceljen, ez komolyan így van, hogy már él?

– Igen.

– Az MLSZ kétségtelenül kilátásba helyezte, hogy ez lesz, bevezet egy ilyen háromlépcsős rendszert, és akár meg is lehet szakítania vagy be lehet fejezni a mérkőzést például rasszista megnyilvánulások miatt, de úgy helyezték ezt kilátásba, úgy álltak a nyilvánosság elé, hogy közben az érintettekkel hivatalosan nem közölték, hogy mostantól kezdve ez a szabály él?

– Hát ezt nem így mondanám, mert lehet, hogy azért az országban több megyében ez közölve lett a játékvezetőkkel. De én bátran ki merem jelenteni, hogy nálunk Balassagyarmaton, Nógrád megyében mi, tehát a kollégáimmal, nem hallottunk erről. Tehát én úgy hoztam meg ott a pályán, Nógrádsápon ezt a döntést, hogy nálunk Balassagyarmaton, Nógrád megyében én, mi, tehát a kollégáink nem hallottunk erről, tehát én úgy hoztam meg ott a pályán Nógrádsápon ezt a döntést, hogy egyszerűen nem fogom tovább vezetni ezt a mérkőzést, és nem fogom tovább tűrni, annak ellenére, hogy szövetségi ellenőr volt a mérkőzésen.

– És mit szólt a szövetségi ellenőr az Ön döntésére, hiszen ő se látott még ilyet?

– Összességében az MLSZ-nek és a szövetségi ellenőrnek nagy köszönettel tartozom, a fegyelmi testületnek is, mert teljes mértékben mellettem állnak, minden segítséget megkaptam. Nagyon elítélték a dolgot, abszolút...

– A fegyelmi testület milyen ügyben jár el, és kit, kinek a fegyelmi felelősségét vizsgálja?

– A sárgalapok, piros lapok, a pályán történt incidensek után hoz a fegyelmi döntéseket, eltiltásokat stb., stb.

– Értem, tehát a játékosok büntetését.

– Így van, vagy ha a rendezők esetleg olyan dolgot tettek, mert sajnos előfordul, hogy rendező csinál olyat, amit nem kéne.

– És a fegyelmi testület elé kerül az is, ha egy játékvezető ehhez a nem szokványos és ezek szerint teljesen újonnan bevezetett eszközhöz nyúl, vagyis lefújja a mérkőzést. Ez automatikusan odakerül, hogy megnézzék, valóban indokolták-e a körülmények az Ön döntését?

– Persze, hát most már én is tudom, mert hangsúlyozom Önnek – és nem az MLSZ-t akarom bántani, hogy milyen megyére milyen szabályokat hoztak ki, és miket közöltek –, én nem tudtam róla. És volt is fegyelmi tárgyalás, amin kötelező minden érintettnek, akit a fegyelmi beidéz, megjelenni, mindenkit meghallgattak, köztük engem is, a nógrádsápi polgármester urat, az elnököt stb., stb., és ez alapján hoztak egy döntést. Egy elég kemény döntés született összességében ugye, zárt kapuk mögött kell játszaniuk mérkőzést például, nézők nem lehetnek most már ott...

– Vagyis a Nógrádsápot alaposan megbüntették emiatt.

– Hát persze, persze.

– Amikor vége volt a meccsnek, és ez a több tucat ember Önt fenyegette, hogy tudott nyugodtan, incidens nélkül távozni?

– Hát elég nehezen, mert amikor beértünk a játékvezetői öltözőbe, már akkor is több tízen szaladtak a pályára utánunk, akkor is kiabáltak, fenyegetőztek stb., annak ellenére, hogy a szövetségi ellenőr végig ott volt mellettem. Még ököllel is ütötték a játékvezetői ajtót. Ilyenkor nekem meg kell írnom a történteket, le kell írnom, ha erre nem vagyok képes abban a pillanatban, akkor kell írnom egy jegyzőkönyv-kiegészítést, amit a fegyelminek tovább kell küldenem. Hát nem volt egyszerű dolog, nagyon megvisel a mai napig lelkileg, nem egy egyszerű dolog ez nekem!

– Az MLSZ központjából kapott telefont vagy emailt, vagy valaki üzent Önnek, esetleg személyesen beszélt Önnel, hogy gratulálunk Jónás úr, megtette azt, ami példás, és remélhetőleg mások is okulnak belőle?

– Hát a megyeitől kaptam, igen, tehát a Nógrád megyeitől kaptam.

– Az is valami!

– Nekik nagyon sokat köszönhetek. A budapesti Labdarúgó Szövetségtől, attól függetlenül, hogy én odatartozom ugye, tehát ő a munkaadóm, Budapestről, tehát a nagy MLSZ-től senki, de...

– Legalább egy kézfogásra érdemesíthetnék, nem?

– Nézze, én...

– Azért ha valaki ilyen jó és személyes példával jár elöl, ráadásul még a saját biztonságát is kockáztatja közben, legalább egy jó szót, egy kézfogást megérdemel – gondolom én kívülről!

– Nézze, én nem várom el abszolút az MLSZ-től, én a fegyelmitől is azt kértem, meg a mai napig azt kérem a többi játékvezető kollégáimtól is, hogy tartsunk össze, ha ez kellett ahhoz, hogy a rasszizmust és ezeket a dolgokat megakadályozzuk, ha már a pályán, a sportban is előfordul. Mert ugye a mindennapokban is benne van, de amikor bekerül a pályára, ez nagyon csúnya dolog, ezt mindenféleképp meg kell állítani, nem megszüntetni, de meg kell állítani. Ezt föl kell vállalni minden politikusnak, minden sportolónak, egyszerűen legalább ott legyen tisztaság, belül a pályán, mert ez játék, ez sport. Tudom jól, hogy mindenki dolgozik, mindenki hajtja a pénzét, de amikor fölmegyünk a pályára, akkor ne legyen ez, nem szabad! Ez nagyon csúnya dolog, és ha az MLSZ nem fog ebben lépni, attól függetlenül, hogy ilyen erős szabályokat hoztak be, hogy most már játékvezetők ilyeneket tehetnek… De elrettentésképp kell föltenni ezt a dolgot, ami velem történt, hogy semmiféleképp ne történjen se játékossal, sem játékvezetővel, se edzővel, még akár nézővel sem ilyen, mert ugye két nézőtábor is szokta egymást esetleg bántani vagy szidni. Tehát én azt kértem az MLSZ-től, a megyei labdarúgó szövetségtől, hogy igenis álljunk ki az igazunkért, mert erre nagy szükség van az országba minden téren!

– Gratulálok Önnek!

 

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

 

Izsák Jenő karikatúrái