A Jobbik két arca
- Részletek
- Balogh S. Éva
- 2010. március 01. hétfő, 03:47
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vannak talán a Jobbiknak a legjobb esélyei. Ebből a vármegyéből szeretnék bemutatni két képviselőjelöltet: Endrésik Zsoltot és Holcman Lászlót.
Endrésik 34 éves földrajz-történelem szakos tanár Putnokon, ugyanabban a gimnáziumban, ahol érettségizett. Tanárképző főiskolát végzett Budapesten, majd visszatért Borsod megyébe. Meglehetősen korán kezdett politizálni a MIÉP-ben, ahol elég szép karriert futott be. 2002-ben 23-ik volt a területi listán. Egy évvel később kilépett a pártból, és néhány évvel később, amikor Szegedi Csanád „felnyitotta a szemét”, „újból csatasorba” állt. 2008 februárjában a Jobbik putnoki szervezetének az elnöke, majd egy évvel később megyei alelnök lett. Jelenleg a borsodi 7. választókerületben indul képviselőjelöltként. Bár Endrésik a csendesebb pártvezetők közé tartozik, ez nem jelenti azt, hogy nem radikális. „A Jobbik az utolsó mentsvára a nemzetnek, életemet és véremet adnám a cél érdekében”, mondja.
Varró Szilvia beszélt Endrésikkel, mielőtt megírta volna cikkét a Magyar Narancsban. Endrésik egy cigány iskolában kezdte pályafutását, még cigány nyelvvizsgája is van, sőt más jobbikosokkal ellentétben nem általánosít. Sok kellemes emléke is van abból a sajóvárkonyi iskolából, ahonnét elindult. A Heti Válasz újságírójának elmondta, hogy „családlátogatásain járt belülről makulátlanul tiszta putriban” is. Amikor Ablonczy Balázs emlékeztette, hogy ezzel a differenciált megközelítéssel szemben Szegedi Csanád „állami felügyelettel történő cigánytenyésztésről” beszélt, Endrésik azt felelte: „Csanád néha előbb beszél, s csak utána gondolkodik.”
Sokak szerint Kazincbarcikán, tehát a 7. választókerületben igen komoly esélye van rá a Jobbiknak, hogy megelőzze az MSZP-t, pedig eddig Kazincbarcika biztos szocialista helynek számított. Talán érdemes megemlíteni Endrésik eddigi eredményeit Putnokon. 2008 februárjában alakult meg a párt helyi szervezete, mindössze öt taggal, de az európai parlamenti választásokon második helyen futottak be 33,57 százalékkal, szemben a Fidesz 44.04 százalékával. Az MSZP-nek mindössze a szavazatok 13,72 százalékát sikerült megszereznie. Ha más nem is, Endrésik jó szervező, még akkor is, ha az a tény, hogy Putnok lakosságának 30 százaléka roma, valószínűleg jól jött a Jobbiknak.
Endrésik tehát radikális. Cikket írt a Magyar Királyi Csendőrségről a Bors Vezér Népe című havilapban, amelyben kijelentette: a „Jobbik és a Magyar Gárda nem 'három csapásra,' hanem egy csapással oldja meg … a helyzetet”, és példájuk a Magyar Királyi Csendőrség. Beszélt a Rongyos Gárdáról is, amelyről én is megemlékeztem egyik írásomban. Endrésik szerint „rehabilitálni” kell ezeket a történelmi eseményeket, hiszen a Rongyos Gárdának „kiemelkedő vezetői” voltak. Például Héjjas Iván és Prónay Pál.
Tudjuk, hogy ezeket az embereket még Horthyék is félreállították, miután százával öltek meg többnyire teljesen ártatlan embereket, de úgy látszik, hogy a Jobbik politikusai hősöknek tartják őket.
Héjjas Iván és Prónay Pál - wikipédia
A másik borsodi Jobbik politikus Ifj. Holcman László, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. választókerületében indul Szerencsen. Informatikus, de jelenleg családi kisvállakozásukban dolgozik. 2006 végére felismerte, hogy Magyarországon nincs demokrácia és jogállamiság. 2007-ben alapítója volt a Jobbik mádi szervezetének, amelynek most is elnöke. Tagja a Magyar Gárdának, és 2009 óta a Jobbik megyei elnöke is.
Míg többnyire az a problémám, hogy kevés anyagot találok a jobbikos képviselőjelöltekről, Holcman publikációinak se vége, se hossza. Két érdeklődési köre van: a műszaki tudományok és, sajnos, a történelem. Szabadidejét leginkább olvasással tölti. Írásai alapján az ember el tudja képzelni, milyen könyveket olvas Holcman László. Szerinte Magyarország nem jogállam, és meg van győződve arról, hogy „egy valódi rendszerváltásra, és történelmi alkotmányunk visszaállítására” van szükség. Másokkal egyetemben megalapította a Bors Vezér Egyesületet. Ez az egyesület adja ki a Bors Vezér Népe című lapot. Szerencsémre Holcman majdnem minden számban írt. Néha nem egy, hanem két cikket. A borsodi Magyar Gárdában van egy Bors Vezér század, így ez a lap erősen kapcsolódik a Gárdához is.
Már 2009 januárjában, a Bors Vezér Népe első számából kitűnik, mit gondol Holcman az Európai Unióról. Borzalmas jövő tárul fel egy magyar nacionalista előtt, ha elolvassa Holcman írását a lisszaboni szerződésről: „Amerikához hasonlóan itt Európai (sic!) állampolgárok fognak élni Brüsszeli (sic!) irányítással.... A települések elején már nem az van kitéve, hogy magyar falu, hanem, hogy európai! Így válik a magyar ember európaivá!... Itt érdemes feltenni a kérdést, hogy mi a különbség a Szovjet UNIO és az Európai UNIO között. Anno a magyar zászló mellett a vörös lengedezett, most meg a kék.”
2009 márciusában örömmel ír arról, hogy Gyurcsány Ferenc lemondott. Ez természetesen érthető egy jobbikos politikustól, de ez már egy kicsit furcsa: „2009 március 21. Örökre emlékezetes dátum marad.... A dátum tudatos, véletlenek nincsenek! Napra pontosan 90 évvel a vörös kommün, a Tanácsköztársaság kikiáltását követően.... Tartok tőle, hogy az új kormány élete nem 133 napos lesz, hanem jóval hosszabb. Az új Horthy pedig még várat magára, de már köztünk van.”
Valóban, Holcman nem hisz a véletlenekben. Ugyanebben a számban hosszasan boncolgatja, hogy miért ferde az a bizonyos kereszt a koronán. „A kereszt dőlésszöge pontosan 23,5 fok, éppen annyi, mint amennyi a Föld dőlésszöge. Ez lenne az első véletlen.” A második sem lehet véletlen. „Ha, az ellipszis második gyújtópontjába a Nappal egyező átmérőjű kört rajzolunk, akkor kapunk két kört, amely arányaiban pontosan megegyezik a Pantokrátor kép két nevezetes körével, a Hold és a Nap ábrájával (Az egyiptomi mitológia szerint Hórusz jobb szeme a Nap, míg bal szeme a Hold). Második 'véletlen.'” Nem akarok senkit untatni, de Holcman összesen öt „véletlent” fedezett fel.
Áprilisban ezzel állt elő: „Tavaly a cionista nagyhatalmak előidézték a válságot.... [Bajnai] csak kellék a cionisták kezében. Egy olyan kellék, melynek segítségével az eddig még talpon maradt magyar családokat is tönkre teszik, kivéreztetik az országot.... Gusztos Péter azonban már most politikai terrorizmussal fenyeget. Igen, a bűvös terrorista szó, melynek égisze alatt a cionisták szinte bármit megengednek maguknak.” Hadd tegyem hozzá, hogy a Bors Vezér Népe első számaiban a második oldal címe „Cionizmus” volt. Azóta ezt levették.
Egy másik írásában a trianoni tragédiát egyenesen „magyar holokauszt”-nak nevezi. Itt hosszasan taglalja Európa 20. századi történetét, ahol ilyen, számomra megfejthetetlen mondatokat találtam: „A németországi cionista hatalmak számára ez [a német-osztrák-magyar győzelem] elfogadhatatlan volt, ezért felkeresték az angol haditanácsot. Felajánlották az Egyesült Államok segítségét (amely ekkor még nem állt hadban senkivel), hogy győztesként tudják befejezni a háborút. Cserébe Palesztinát kérték az Antant (sic!) hatalmaktól.” És „miért kellett tehát ilyen mértékben ’büntetni’ hazánkat? A válasz nagyon egyszerű. A történelmi Magyarország egy olyan erős egységet képezett, mely soha senkire nem volt rászorulva, hiszen földrajzi adottságai révén minden természeti kincs megtalálható a Kárpát-medencében.”
Nahát, féltek tőlünk!
Holcman szerint a magyar politikusok mögött természetesen a zsidók állnak, akik azt csinálják az emberekkel és az országgal, amit akarnak. „Ha kell, háborúkkal tizedelik a népet, ha kell, valamelyik éppen aktuális kisebbséget uszítják ellenük, ha kell Európa golyófogójának használják... A zsidó háttérhatalom úgy játszik ezzel az országgal, és annak népével, mint macska az egérrel.” Én ebből egy szót sem értek.
Ami pedig a Fideszt illeti „Attól pedig az Jó Isten óvja meg az országot, hogy 2/3-os többséget szerezzenek, mert akkor a Gárdát, Jobbikot, és sok más hasonló nemzeti szervezetet is soha nem látott vasszigorral fogják elhallgattatni, vagy megszüntetni. Erre már több utalás is volt részükről, és példa is a kormányzásuk idejéből. És ha megint a véletleneknél tartunk: „Az sem lehet a véletlen műve, hogy Gyurcsány pont azon a napon kellett, hogy megszülessen, melyen deklarálták a Trianoni ’békét’.”
Holcman nemcsak a történelemmel áll hadilábon, a helyesírással is. Az antipátiából nála „unszínpátia” lett. Kíváncsi vagyok, hány ezren fognak erre az emberre szavazni. Az biztos, hogy a Bors Vezér Népe igen sikeres. A 2010. januári szám 150 ezer háztartásba jutott el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az újság ingyenes. Hogy honnét van minderre pénz? Ki tudja. Arról nem beszélnek. Csak arról, hogy nincsenek fizetett riportereik, nincs szerződésük lapterjesztő céggel, mégis eljut az újságjuk szinte minden településre. Ezek valóban lelkes pártkatonák, akik valószínűleg minden ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak az „új erőért.” De azért nincs ez teljesen ingyen. És meglesz az ára.
Balogh S. Éva írásai a jobbikos képviselőjelöltekről a Galamusban:
Két fiatal a Károli Gáspár Református Egyetemről
Orbán Viktor köpönyege
Történelemtanárok a Jobbikban (I. rész)
A jobbik és a fiatal történészek