Orbán a Tv2 Tények este című műsorában
- Részletek
- Szemle
- 2010. október 01. péntek, 13:13
- Galamus-csoport
Orbán a Tv2 Tények este című műsorában, 2010. szeptember 30-án
Orbán Viktor félórás interjút adott a Tv2 Tények este című műsorának, a riporter Azurák Csaba volt. Részletek a beszélgetésből:
Budapestről
„Budapesten a negyvenes években volt utoljára nem kommunista vagy liberális, tehát nem baloldali polgármester, illetve főpolgármester. Ez a hatvan év rossz tradíció szakadhat, törhet most meg.”
A kampánykörútjáról – aki kimarad a változásból, lemarad
„Először is nehéz helyekre szoktam elmenni. Végül is ez így dukál, a miniszterelnöknek kell menni a legnehezebb helyekre. Megyek is még Komlóra is, voltam Kazincbarcikán, Ózdon. Azért ezek nagyon nehéz települések. Olyan helyek, ahol az emberek az elmúlt húsz évben hozzászoktak ahhoz, hogy leginkább a baloldal győz. Ugyanakkor tavasszal már komoly változások történtek és most tovább lehet vinni ezt a változást. És megpróbálom őket meggyőzni arról, hogy érveket próbálok nekik adni arról, hogy nem érdemes kimaradni a változásból. Aki kimarad, az le is maradhat. Az egész ország egy nagy változás, újrakezdés folyamatában van. Jó, ha ők is részesei ennek. Ezért én bízok abban, hogy a hagyományos politikai térképe az országnak teljes egészében meg fog változni most az önkormányzati választásokkal. Tehát ki fog derülni, legalábbis ez az én reményem, hogy a parlamenti választás nagy átrendeződése az nem egyszerű, balesetszerű eredmény volt, hanem egy hosszabb és tartósabb folyamat kezdőállomása.”
Az emberekkel az utcán – „egy húron pendül velünk az ország”
„Össze szoktunk jönni, van, a hol tucatnyian, van, ahol több százan és akkor mindenféléket mondunk egymásnak. Az emberek keresetlenül beszélnek… Az elszámoltatás mindenkit foglalkoztat. Úgy látják, hogy az igazság vagy az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek, és szeretnék a mögöttünk hagyott nyolc év hibáért a felelősséget minél hamarabb kiporciózni és megállapítani… A megszorítás az a szocialistákkal egyenlő… [az emberek] azt látják, hogy Magyarországon most bankadó van. Azt látják, hogy a Nemzetközi Valutaalappal szemben védjük a magyar nemzeti érdekeket. Azt látják, hogy a kormány árstoppol, tehát a rezsiköltségek stopját rendelte el. Azt látják, hogy a kilakoltatást lehetetlenné tettük. Tehát egy húron pendül velünk az ország, egy rugóra jár az agyunk. Mindenki érzi, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy minél kevesebb teher kerüljön az emberek vállára.”
A hitelesek megsegítéséről – ne csaphassák be őket a bankok
„A kormánynak sem a devizásokon kell mindösszesen segíteni. A devizásokon annyiban kell speciális módon segíteni, hogy nekik külön garanciákat kell adni a bankokkal szemben, hogy az átváltás dolgában meg az árfolyamszámítás dolgában ne csaphassák be őket a bankok, ne élhessenek vissza az ő kiszolgáltatottságukkal. De a probléma lényege azonos a forintosoknál és a devizásoknál. El vannak adósodva, nincs munkahelyük, általában elvesztették az állásukat és nem tudják fizetni a törlesztőrészletet. Amit tenni tudunk, hogy nem engedjük, hogy utcára kerüljenek… Természetesen senkit nem akarunk lebeszélni arról, hogy fizesse vissza a hitelt, amit fölvett, mert azt valakinek vissza kell fizetnie. Leginkább annak, aki azt fölvette.”
Az egykulcsos adóról
„A politikai döntés az, hogy 2011. január 1-jétől Magyarország valaha volt legalacsonyabb adókulcsával működő, arányos, vagyis, ahogy ön mondja, egykulcsos adórendszer legyen Magyarországon… a tervek szerint ez 16 százalék úgy, hogy közben ez egy családi adózási elemet is tartalmaz… Tehát elismerjük azt, hogy gyermekek fölnevelése pénzbe kerül, költséggel jár és ez tükröződjön vissza az adórendszerben is. Aki több gyermeket nevel, kevesebbet adózzon… Megpróbáljuk az adójóváírást úgy kivezetni a rendszerből, hogy senki se járjon rosszul… Én szeretném egy év alatt megtenni, szerintem lehetséges is, de még egyszer mondom, erről van egy komoly szakmai vita. A parlament fogja lezárni egyébként ezt a vitát… A minimálbér adózni fog, de úgy akarjuk alakítani a minimálbér adózását, hogy közben senki se járjon rosszul. Tehát senki ne találjon kevesebbet a borítékban, mint most.
Kérdés: Tehát ha jól értem, 2011. január 1-jétől az ön szándékai szerint egykulcsos, 16 százalékos adórendszer lesz Magyarországon.
Válasz: Arányos adórendszer lesz, igen.
Kérdés: De ez azt jelenti...
Válasz: Mert most nem az. Ez nagyon fontos, hogy ma aránytalan adórendszer van, ezért egy arányos lesz, amit a bikkfanyelven, elnézést, hogy minősítem az ön szóhasználatát, egykulcsosnak szoktak mondani. De a lényeg, hogy arányos lesz.
Kérdés: Szerintem így beszélünk az utcán.
Válasz: Jó, de ezen nem árt változtatni. Tehát fontos, hogy legyen értelme a szavainknak.”
Költségvetési tartalékalapok
„…egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a világgazdaság ma sérülékeny és ezért fontos, hogy biztos lábakon álljon a mindenkori adórendszer és költségvetés, ezért egy tartalékot kell képezni. Tehát nem elegendő csak a jó reményre alapozni, kell egy biztonságos pénzügyi tartalékot is képezni… Ezt majd egy külön alap formájában javaslom a költségvetésben létrehozni. Legyen egy államadósság-csökkentési és adóreform alap.
Kérdés: Milyen összegről beszélünk körülbelül?
Válasz: Várjuk meg az október 15-ét, amikor a kormány erről dönt. Az nem volna helyes, ha a kormánydöntést megelőzően állnék elő akár én, akár bármelyik minisztere a kormánynak egyébként ilyen számokkal. Akkor minek van kormány?”
Távközlés, energiaszolgáltatók különadója – trükközések, csalások – 100 milliárd hiányzik
„…van egy elvi alapja annak a gazdaságpolitikának, amit mi folytatunk. Ez elutasítja a megszorításokat. Tehát mi a megszorítások gazdaságpolitikáját sikertelennek látjuk… Ezért ezen az ösvényen nem akarunk haladni és ezt tanácsoljuk Magyarországnak, hogy ne haladjunk tovább ezen az ösvényen. Helyette az együttműködés gazdaságpolitikáját valósítsuk meg. Ez azt jelenti, hogy vonjunk be a közös teherviselésbe olyan szereplőket is, akik korábban kevésbé vették ki részüket… Ezt úgy szokták csinálni, hogy ha év közben vagyunk, most ugye év közben vagyunk, hogy pótadókat vetnek ki. A bankadó tulajdonképpen egy pótadó. Most a költségvetési hiány az 3,8 százalékra tervezett. Iszonyatos nehéz tartani, mert ez a költségvetés, amit megörököltünk, a 2010-es, az tele van hamisításokkal, rossz számokkal és téves kalkulációkkal. Vért izzad az ország, hogy tartsa ezt a hiányt. Az országot körül vevő nemzetközi környezet nem teszi lehetővé, hogy módosítsuk ezt a számot… ezért pótadók formájában kell begyűjteni a hiányzó bevételeket, hogy kiegyenesedjen a költségvetés. És aztán gyorsan felejtsük el ezt a borzalmas 2010-es évet és 2011-re már csináljunk, alkossunk meg egy olyan költségvetést, amely nem hamisításokkal, trükközésre, meg csalásra épül, hanem valóságos számokat tartalmaz.”
Kérdés: Ha már a hamisításokat és trükközéseket említ, akkor tud mondani konkrétumokat? Tehát hol érhető tetten például, hogy a tavalyi költségvetés számait elcsalták? Ugye ez egy kedvenc Fidesz-fordulat.
Válasz: Nézze, ha 2009-es évről beszélünk, akkor ott nyilvánvalóan hamis számok szerepelnek. Megvannak a trükkjei, a módozatai annak, hogyan szoktak bizonyos kiadásokat, amelyek a 2009-es évben lettek volna esedékesek, áttolni a következő évre. A 2009-es év is szenved ilyen fajta családoktól.
Kérdés: De tud mondani konkrétumokat? Hol látják ezt?
Válasz: Például Brüsszelben, az a baj… itt még jól elügyeskedünk valahogy, de ezt Brüsszelben látják sajnos, meg hát mindenki látja, aki komolyabban és mélyebben foglalkozik a magyar gazdasággal.
Kérdés: Milyen eltérések vannak a számok között?
Válasz: Nézze, a 2009-es költségvetést illetően ugye unalmas dolgot fogok mondani, a magyar költségvetést azt pénzforgalmi szemléletben szoktuk megalkotni. Ez ad lehetőséget arra, hogy ide-oda tologassanak bizonyos tételeket, bevételeket és kiadásokat. Az unió pedig mindig eredményszemléletű költségvetést készít. Ami azt jelenti, hogy mindent ott számolnak el, ahol az esedékes. És a kettő közötti különbség mondjuk 2009-ben a mostani tudásunk szerint az legalább félszázalékos eltérés. Tehát a költségvetésben szereplő 3,9 százalékos hiány helyett ez lesz 4,4. Ezt kénytelenek voltunk megjelenteni egyébként Brüsszel irányába is. És hát ez jelent jóval több mint 100 milliárd forintot. Az nincs meg, tehát annak a sorsát föl kell derítenünk… most szakértők ma egész éjszaka dolgoznak azon, hogy elemezzék, hogy mi következik ebből az eltérésből. És a pénteki napra ígérte a Pénzügyminisztérium, illetve a Gazdasági Minisztérium, hogy a szeptember havi költségvetési állapotról be tud számolni annak függvényében, hogy ma éjjel 12 óráig a bankok mennyiben fizették be a most esedékes 100 milliárd forintjukat.”
Bankadó befizetése – majd ha már bent van a zsebben
„A nagy bankok ma reggel azt nyilatkozták, most pénzről beszélünk, úgyhogy a nyilatkozat, meg az, amikor már bent van a zsebben, az két különböző dolog, de azt nyilatkozták a nagy bankok, hogy a rájuk eső részeket befizették. Ez azt jelenti, hogy holnap reggel jó híreink is lehetnek.
Kérdés: Még egyszer visszatérnék a kérdésre: elképzelhetőnek tartja-e, hogy a távközlés és az energiaszektor valamiféle pótadót fizetni fog?
Válasz: Azt nem tartom elképelhetőnek, hogy az emberek fizetnek pótadót.”
Nem visszaállamosítás, hanem nemzeti együttműködés
„Én úgy fogalmaznék, idő kell még ahhoz, hogy hozzászokjunk ahhoz, hogy Magyarországon egy kétharmados forradalom történt és most másképp formázódik, másképp születik, másképp alkotják meg a politikát. Az a világ az megbukott, amikor az állam azt mondta, hogy most pedig visszaveszek valamit. Vagy amikor azt mondta, hogy most pedig leadok valamit. Most egy nemzeti ügyek kormánya irányítja Magyarország politikai életét. A nemzeti együttműködés rendszerét építjük. Az azt jelenti, hogy mindenkivel konzultálni és egyeztetni kell… De az, hogy egy önkormányzat tulajdonában lévő kórház vagy iskola maradjon-e az önkormányzat tulajdonában, vagy úgy dönt az önkormányzat, az ott dolgozó orvosok vagy tanárok, vagy maguk a betegek, esetleg a szülők, hogy jobb lenne, ha inkább az állam tartaná fönn és irányítaná ezeket az intézményeket, akkor mi készen állunk arra, hogy tárgyaljunk erről a dologról. Tehát ezt a lehetőséget mi föl tudjuk kínálni, aztán meglátjuk, hogy az önkormányzatok élnek-e vele.”
Önkormányzat: nem ellensúly
„Az önkormányzatok nem tudnak talpon maradni a kormányzattal kialakított szoros együttműködés nélkül… Ezért tartom teljesen elhibázottnak azt a gondolatot, hogy az önkormányzatokból csináljunk politikai ellensúlyt. Hát meg fognak fulladni az adósságtengerben. Itt most nem ellensúlyt kell képezni, hanem meg kéne egyezni, egy közös megoldásról kéne egyezségre jutni a kormánynak és az önkormányzatoknak… Egyébként, ha személyes véleményemre kíváncsi, amelyet nem kívánok az önkormányzatokra erőszakolni természetesen, én azt gondolom, hogy a magyar kormány ma jobban meg tudná szervezni, gazdaságosabban és jobb színvonalon az ország teljes egészségügyi kórházi ellátását, mint ahogy ma széttagoltan ezt teszik az önkormányzatok.”