Romológia



Egy új folyóirat első számát lapozgatni olyan, mint felfedezőútra indulni. A Pécsi BTK Romológiai Kutatóközpontjának 2013. nyári kiadványa pedig különösen gazdag intellektuális anyagot és meghökkentő vizuális élményeket kínál. Szénássy Alex képei – ezek egyike látható a borítón – „az entrópikus állapot létrejöttének pillanatfelvételei”. Így mondja a művész az őt kérdező Beck Zoltánnak (40.) A folyóiratot és annak online változatát is Kalmár Lajos pécsi művész merész kompozíciójú és nagy intenzitású fotói gazdagítják.


Ami a tartalmat illeti, ennek az első számnak a fókuszában a roma szakkollégiumok állnak. A Pécsi Tudományegyetemen ez év májusában megrendezett konferencia előadásainak és diszkusszióinak írott változatai a roma értelmiségi képzés történetébe beágyazva adnak hírt a szakkollégiumokról. Éppen tizenegy éve, hogy 2002-ben Pécsett, az ország egyetlen romológiai tanszékén létrehozták a Wlislocki Henrikről elnevezett szakkollégiumot. A névadó az a tizenkilencedik századi néprajztudós, aki 1885-ben jelentette meg Az erdélyi cigány népköltészet című, ma már klasszikusnak számító művét. Ebben a cigányok származástörténetét egy akkor még újnak számító – lényegében ma is érvényesnek elfogadott – módon írta le. Az általa gyűjtött cigány népköltészeti alkotásoknak – abban a korban szokatlanul – művészi erőt, s „klasszikus nyugalmat” tulajdonított.


A folyóiratban a pécsi romológiai tanulmányokat és magát a szakkollégiumot is megalapító Forray R. Katalin professor emerita szavait olvashatjuk arról, milyen célokkal és milyen formában indult meg 1996-ban a Romaversitas, amely az egész országból jelentkező roma hallgatók legjobbjainak biztosít mindmáig ösztöndíjat és fejlesztő tréningeket. Ennek mintájára szereződött Pécsett a Wlislocki szakkollégium, amely a régió fiataljait vonzza magához. Az alkalmazott mentori rendszer azt jelenti, hogy mindenkivel személyre szabottan foglalkoznak, tanárok és diákvezetők segítik a fiatalokat tanulmányaik sikeres elvégzésében, személyiségük tudatos fejlesztésében. A szakkollégium egyik célja a roma kultúra feltárása és továbbadása – konferenciák, publikációk formájában – az ezt eredetileg létrehozó és az egész magyarországi közösségnek. Ebbe a munkába beletartozik a romani és a beás nyelv szerkezetének és szókincsének feltárása éppúgy, mint a vizuális és a zenei kultúra megismerése és megismertetése. A diákok a belső közösségépítés mellett kapcsolatokat kerestek és találtak más szakkollégiumokkal is, mivel – mint Kalányos István, az egyik alapító tag mondja –, „meg akartuk magunkat mutatni kifelé is”.


A cél, ahogy Orsós Anna, a Romológiai Tanszék jelenlegi vezetője fogalmaz, „hogy a cigányság identitása erősödjön, és a saját értékeit ismerve el tudja helyezni magát a nemzeti kultúrában”.


A 138 oldalas első számot lapozgatva örömmel látjuk a sok kedves, nyílt fiatal arcot. Felkészült, okos írásaik pedig arról győzik meg az olvasót, hogy a szakkollégium alapítóinak, tanárainak értékteremtő munkája meghozta első gyümölcseit.