rss      tw      fb
Keres

Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről XII.




Parlamenti felelgetős
2013. szeptember 23–30.


Gyerekkorunkban mindnyájan kívülről fújtunk egy-két felelgetős mondókát. A „Hol jártál báránykám? – Zöld erdőben asszonykám” típusú versikéket már az óvodában eljátszottuk. Emlékszem, hét-nyolcévesen az iskolából hazafelé baktatva boldogan üvöltöttük végig az Andrássy utat (amit akkor persze nem így hívtak) a nem különösebben mély értelmű párbeszédes rigmussal: „Keszcsókolom! – Pá, fiam! – Van szalámi? – Van, fiam!”, és így tovább. Az volt a jó ezekben a „felelgetősökben”, hogy mindenki előre tudta a kérdést és a választ is, a szerepeket fel is cserélhettük, meglepetés nem érhetett, és az egész világ hallhatta, milyen remekül összedolgozunk. Magabiztosságot adott, minden szellemi erőfeszítés nélkül.


Újabban a parlamentben is elszaporodtak az efféle, párbeszédet imitáló „felelgetősök”. A kormánypártok kedvelt műfaja, hogy napirend előtti felszólalásban, interpellációban álkérdéseket tesznek fel a jó előre beavatott miniszternek, mintegy pódiumot építenek neki ahhoz, hogy törvényjavaslathoz nem kötve, szabadon szárnyalva fejtse ki kormánya dicsőségét. Hálából persze, ha van egy kis modora, megdicséri a képviselőt is remek problémafelvetéséért. Megint csak egy régi felelgetőst idézve: „Uram, zseni lakik önben! – Önben, uram, nemkülönben!”. Istenem, ez még bocsánatos bűn volna, legfeljebb ilyenkor a parlament csendes unalomba süllyed.


De újabban, a kampány közeledtével, ez a műfaj is elszemtelenedett. Ha a kormányoldalon valami disznóság történt, amiről mégsem lehet örökre hallgatni, a „felelgetős” módszerével próbálják a bírálók térfelére visszadobni a labdát és a felelősséget. Na persze nem úgy, hogy az ellenzéknek felelgetnének. Azt érdemben nem szokás, valaki még azt hihetné, hogy az ellenzéknek is van keresnivalója a Nemzeti Együttműködés rendszerében. Inkább maradnak a hazai pályán, és megbízható fideszes vagy KDNP-s hozzászólóval utaltatnak a kínos témára, amelyre válaszul elmondható: nem is úgy volt, nem is ők, hanem a bűnös baloldal a hibás ebben is. Ha első látásra úgy is tűnik, hogy ők voltak embertelenek, tahók vagy pancserek, a „felelgetős” bebizonyítja, hogy ez csak a látszat. A dolgot az előző kormányok rontották el végzetesen, most meg felfújják és félremagyarázzák, amit a kormány próbál tenni. Ez is ismerős az óvodából: „Óvó néni, nem is én voltam!” „Úgy kezdődött, hogy visszaütött!”


Mivel kormányoldali baki, sőt bűn az elmúlt hetekben is volt elég (no meg kampány is van), a „felelgetős” jelenetek elszaporodtak. A fogyatékkal küzdők iránti durva közöny, sőt lenézés taszító bizonyítékát adta a Pető Intézet támogatásának leszavazása, és a még kínosabb szilvásváradi ügy, amikor az önkormányzat látni sem akart fogyatékos embereket a környéken, mondván, hogy „nem szép látvány”, ha majd párosával sétálnak. (Az érvelés nem új, „nem szép látvány” a hajléktalan vagy a kukában guberáló sem, világos, hogy ellenük is hajtóvadászatot kell indítani az új jogszabályokban.)


Szilvásvárad és a Pető Intézet ügye a szélesebb közvélemény gyomrát is megfeküdte. Valamit tenni kellett. Az nem merült fel, hogy elnézést kérnek és nemcsak csöpögtetik, hanem valóban oda is adják a szükséges pénzt az intézetnek, vagy hogy nyilvánosan utasítják rendre szilvásváradi embereiket. Jött inkább a parlamenti „felelgetős”. Bizonyítandó egyrészt azt, hogy a kormány él-hal a fogyatékosokért (és ennek felhőtlen dicséretére nem átallják az ügyben valóban elkötelezett fogyatékos képviselőjüket csatasorba állítani), másrészt azt, hogy a bajokról természetesen a régi vagy új szocialisták tehetnek. Ugyan ez eddig nem merült fel, de bizonyára privatizálták volna a Pető Intézetet (feltehetőleg a magyarok zsírján meghízott multik viszkiztek volna benne). Érdektelen, hogy a korábban közalapítványként működő intézetet az akkori jogszabályok szerint nem is lehetett privatizálni, viszont éppen a Fidesz-kormány közalapítványok ellen indított általános támadása idején alakult át kényszerből kft-vé. A tények nem kisebbítik azt a bűnt, hogy a „felelgetős” páros szerint az elmúlt 50 évet a baloldal a fogyatékosok elleni ellenszenv felkeltésére használta. A lelketlen szilvásváradi önkormányzat tehát nem bűnös, hanem a baloldali métely ártatlan áldozata.


Szintén kínossá kezdtek válni a kormánypárti képviselők sorozatban bemutatott tapló gesztusai a nők irányában. Kezdve a családon belüli erőszak vitájában elhangzott, a pofontól megmenekítő szülésekre való felhívással, folytatva Illés Zoltán megjegyzésével, befejezve Lukács Tamás eredeti okfejtésével, amely szerint a hajléktalanság igazi felelősei a túlságosan liberális szemléletű nők, akik válással szabadulnak egy rossz házasságból, vagy távoltartási védelmet kérnek az otthoni erőszak ellen. Ezúttal a történteket elkenő és a felelősséget visszafordító „felelgetőst” rangos páros, a KDNP-s frakcióvezető és az acsarkodásairól elhíresült államtitkár alakította. Kifejtették, hogy nőellenességért voltaképpen a baloldalnak kellene bocsánatot kérnie, míg a kereszténydemokraták heves nőtiszteletével holmi jogvédő szervezetek nem is versenyezhetnek, hiszen az a Bibliából ered. Különben is az államtitkár megmondta: „igenis olyan társadalomban élünk, ahol a nőket megbecsüljük”. Igenis. Punktum. Innentől ne ugass bele szamárságokat kisanyám!


Van megfelelő mondóka arra is, miért módosítják majd immár hatodjára az Alaptörvényt, amit a kormány szinte a saját firkafüzeteként használ: bármit beleír, ami éppen eszébe jut. Mint mindenre, erre is a rezsiháború ad felmentést. Rogán és a minisztere „felelgetőséből” megtudjuk: a gaz „szocialisták, bajnaisták, gyurcsányisták és sötét nemzetközi megbízóik elleni védőfal építése érdekében kell ismét megbontani az Alaptörvény gránitját. Ki más tehetne róla?!


De a műfajban vitán felül Tarnai Richárd kreativitása viszi el a pálmát. Látszólag a Mobilitás Világnapja alkalmából emelkedett szólásra, amely napon a környezetkímélő közlekedésre, biciklizésre, gyaloglásra szokták felhívni a figyelmet. Azonban másodpercek alatt kiderült, hogy mint Mórickának, neki is mindenről ugyanaz jut eszébe. Hogy mi? Hát természetesen Hagyó és Zuschlag. Az előbbi azért, mert BKV-ügyben emeltek ellene vádat, annak meg, ugye, a nevében ott van a közlekedés. Utóbbi pedig megtette azt a szívességet, hogy éppen a „Mobilitás” nevű ifjúsági szolgálat pályázati pénzeivel keveredett gyanúba, innentől kezdve pedig világos, hogy a Mobilitás Világnapján az ő rémtetteiről kell megemlékezni. És innen már csak egy ugrás (a mobilitás jegyében pedig ennyi erőfeszítést igazán tehetünk) Gyurcsány és Mesterházy minisztériuma. Tudnak követni? Ha nem, az se baj. Végül is arra való a „felelgetős”, hogy a választ adó miniszterrel egyetértésben az előbbi bűnözőkkel szemben kiemeljék viszont a Fidesz mobilitási eredményeit. Bejelentik, hogy megalakult a Fidesz-KDNP „kerékpáros frakciója”, éljen! Végül is jól illeszkednek majd a „goj motorosok” és egyéb, leleményesen megalkotott szervezetek sorába. A következő ülésen várjuk a bejelentést a „keresztény villamosozók”, a „nemzeti buszosok” és az „terepjáróval a békemenetbe” közösségek alakulásáról.


1. „Fellázítják azokat a szerencsétleneket”
Napirend előtti hozzászólások szeptember 23-án és 30-án


Elnök: „Soron következik a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, Nagy Kálmán úr ’A szocialisták megvédik, akiket megtámadtak’ címmel. Parancsoljon!”


Nagy Kálmán (KDNP): „Nincs felesleges élet, ezért minden ember küzdelme érték. Érték azoknak az embereknek a küzdelme is, akik fogyatékossággal élnek, és azoknak a hozzátartozóknak és azoknak a szakembereknek is, akik segítik őket a hétköznapokban. Ezt hagyták figyelmen kívül a szocialisták, amikor bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, amelyik a harmadik legnagyobb európai stroke-központ volt. És ezt hagyják figyelmen kívül akkor is, amikor politikai haszonszerzés reményében gyűlöletet kívánnak kelteni a fogyatékossággal élők és az ép emberek között. Ezt teszik egyébként az élet más területein is: tanár-diák, orvos-beteg, idős-fiatal viszonylatában. A jelenlegi ellenzék eszköztárába tartozik a lepusztítás, a megosztás, a gyűlöletkeltés és a riogatás. Ez még az ellenzéki pártoknak sem lehet érdeke, pedig ők mindent megtesznek ebbe az irányba, ha politikai érdekeikről van szó. Még a legkiszolgáltatottabbakra, a fogyatékossággal élőkre sincsenek tekintettel, ha hasznot remélnek. Lelkiismeretlenség azokat a fogyatékossággal élőket a Pető Intézet bezárásával riogatni, akik ott remélnek gyógyulást, és kétszínűség a szocialisták részéről, hiszen épp ők akarták privatizálni az intézetet. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Micsoda?) Ez az intézet sokak számára elérhetővé tette az egyébként elérhetetlen gyógyulást. A baloldal politikai érdekeit ötven évig az szolgálta, hogy a fogyatékossággal élők ne kerüljenek nagyobb városokba (Tukacs István: Szilvásvárad!), ne legyenek integrálva a társadalomba, mert szerintük, ha ezek az emberek nem látszanak, akkor nincsenek. Ezért érthető, hogy vannak, akik tartanak, idegenkednek, esetenként félnek a fogyatékossággal élőktől, mi viszont szeretnénk megismertetni az ő élethelyzetüket, az örömeiket, nehézségeiket... Ötvenéves lemaradást kell behozni ezen a téren. A szocialista ellenzéknek nem lehet érdeke, hogy elterelje a saját figyelmét azon felelősségükről, amelyet jelen pillanatban is érezniük kell a Pető Intézet kérdésében is, amelynek működtetésére a kormány garanciát vállalt. (Taps a kormánypártok soraiban.)”


Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: „Valóban, ahogy Ön is elmondta, képviselő úr, baloldali gyakorlat minden területen, így sajnos a fogyatékosügy, az egészségügy területén is, három területre vonatkozhat. Egyrészt a lepusztítás és a tönkretétel, azt követően a bezárás, és ha van idejük éppen, akkor a privatizáció az ingatlanspekulációval együtt. Mindez a lepusztítás, bezárás valóban megtörtént 2008-ban, egyrészt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet bezárásával vagy a Szabolcs utcai kórház bezárásával. (Wittner Mária: Lehet röhögni!) …ők voltak azok, akik egyébként végül is befejezni nem tudták a művüket, hiszen a 2010-es kormányváltás megakadályozta őket az ingatlanspekulációban. És hozzáteszem, a szocialista képviselők, illetve politika és a baloldal volt az, amely képtelen volt kiírni egy olyan pályázatot, amely a fogyatékosintézmények felújítását, karbantartását, rendbetételét szolgálta volna (Tukacs István: Hazugság!), illetve az úgynevezett támogatott lakhatást szolgálta volna. Képtelenek voltak kiírni, sem hazai szinten, sem európai uniós szinten ezt ők nem tudták megvalósítani. Ahogy Ön is mondta, képviselő úr, valóban így van, hogy az a szocialista társadalomkép, amely ötven évig uralta Magyarországot is és szerte ezt a kelet-közép-európai környezetet, nem bírta elfogadni azt, hogy fogyatékossággal élő emberek élnek közöttünk…


Éppen ezért azt kell mondanom, hogy az a konkrét eset, vagyis kettő, ami most fölmerült, teljesen képtelenség ott, amit a baloldal végez, mert a Pető Intézetet nem mi akartuk bezárni, mint ahogy hazudják most, hanem ők akarták azt is privatizálni. A Pető Intézetet nem mi nem támogatjuk, hanem ők sodorták egyébként a teljes szétesés szélére. És a kormányváltás mentette meg több tekintetben is. Ehhez képest továbbra is azt hazudják, hogy a Pető Intézetet be akarja valaki zárni. Továbbra is azt hazudják azokkal az emberekkel szemben, akiknél a legfontosabb terület a nyugalom, a legfontosabb terület a megbízhatóság és a kiszámíthatóság, őket bizonytalanságban tartják. (Nyakó István: Mint Szilvásváradon, államtitkár úr!) És ugyanezt nem tudták elérni a szocialisták sem és a baloldal sem azt a dolgot (Nyakó István: Tudja-e, merre van Szilvásvárad?), miszerint a kitagolást, a támogatott lakhatást megoldják. Nem tudnak mást csinálni, csak föllázítják az ott élő embereket. Nem tudnak mást csinálni, csak fellázítják azoknak a szerencsétlen embereknek az életét segíteni akarókat, akik egyébként azokból a lepusztult intézményekből ki akarják vinni őket. 5,9 milliárd forintból írtunk ki pályázatot és valósul is meg az a pályázat, aminek eredményeképpen hat nagy intézményből tudjuk a fogyatékossággal élő embereket egy kisebb közösségbe helyezni….


Mindaz a hazugságsorozat, ami itt elindult a napokban, akár a Pető Intézettel szemben vagy bármilyen más területen a fogyatékosügy területén, teljesen hiteltelen, hisz olyan emberek végzik ezt, olyan emberek állnak mögé, akik valóban semmit nem tettek, vagy ha tettek is, az is csak a rombolás volt és a tönkretétel. És nagyon kérem önöket, hagyják ezt abba, fejezzék be (Közbeszólás az MSZP soraiból: Te is! Gúr Nándor: Neked már rég be kellett volna fejezni!), mert elbizonytalanítják az ott élőket, tönkreteszik az ápolás és a gondozás lehetőségét, és egy jó hírű intézmény lehetőségét teszik tönkre. (Taps a kormánypártok soraiban.)


Elnök: „Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Tapolczai Gergely képviselő úr, a Fidesz részéről, a siketek világnapja alkalmából.”


Tapolczai Gergely (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) „A Siketek Világszövetsége határozata alapján 1958 óta ünnepeljük meg a siketek világnapját, ez minden év szeptember utolsó vasárnapján van. A Fidesz nevében üdvözöljük a Magyarországon és a határon túl élő magyar hallássérült, siket és nagyothalló sorstársainkat. Megerősítjük, hogy a jelenlegi kormány, a jelenlegi parlamenti többség az elmúlt három évben igenis nagyon sok mindent elért… a jelnyelvi törvény alapján folyamatosan biztosítottuk a jelnyelvi tolmácsszolgálat működését az elmúlt három évben is. A jelenlegi kormány volt az, amelyik elintézte a 2009-es siketlimpia jutalmazása körül kialakult helyzetet, amikor is műanyag fésűkkel, strandlabdákkal jutalmazták a sportolókat; ez a kormány valódi jutalmazási rendszert vezetett be… Ez alapján két dolgot biztosan nem lehet elmondani: azt, hogy a Fidesz nem mer változtatni, és azt, hogy a Fidesz nem tesz semmit a fogyatékossággal élő személyek érdekében.”


Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: „Köszönöm szépen azt a küzdelmet, amellyel Ön is és még sokan a siket közösségből bemutatják azt, hogy a fogyatékosság nem jelenti azt, hogy teljesen le kell valakinek épülnie. Mindemellett meg valóban igaz az, amit elmondott, miszerint egy sor olyan lépést kellett megtenni az elmúlt években, amelyeket mind a fogyatékossággal élők, azon belül pedig a siket, hallássérült honfitársaink felé meg kellett tenni… Európában egyedülálló, hogy Kósa Ádám képviselő kint van az Európai Unió képviselői között, és siket honfitársunk képviselőként képviseli az összes fogyatékos ember érdekét. Más európai országnak ez nem jutott eszébe; nemcsak hallássérült embert nem küldtek, nem delegáltak az Európai Unióba, hanem mást sem… nem véletlen az, hogy a siketek nemzetközi szervezetének a vezetői is sok helyen Magyarországot az élre helyezik a döntéseinkben, a végrehajtásban és abban a közösségben, amelyet közösen alkotunk. Innen köszöntöm Önt is, Önöket is és mindazokat, akik ezzel a fogyatékossággal élnek. Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban.)”


2. Zuschlag és a mobilitás
Napirend előtti hozzászólás szeptember 23.


Elnök: „Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Tarnai Richárd képviselő úr, KDNP-képviselőcsoport: ’A mobilitás útjain’ címmel.”


Tarnai Richárd (KDNP): „Vannak szavak, amilyekről azt gondoljuk, hogy egyértelmű a jelentésük, aztán a mindennapok gyakorlatából kiderül, hogy mégsem így van ez. Ilyen szó a mobilitás is. Múlt héten volt az európai mobilitási hét, aminek a lényege, fölhívni az emberek figyelmét arra, hogy akár gyalogosan, akár tömegközlekedéssel, akár autóval közlekednek, minél inkább igyekezzenek a közösségi közlekedési eszközöket igénybe venni. A kilencvenes évek óta közös élményünk, hogy mindig megígérte az akkori MSZP-SZDSZ-es vezetés, hogy lesz majd metró Budapesten, aztán nem lett semmi. Helyette sikerült a lehető legelőnytelenebb finanszírozási szerződéseket megkötni, amelyeket a Fidesz-KDNP-s többségű városvezetés most újratárgyalt, és jövőre lesz metró a városban. Vagy például az elmúlt héten megalakult a Fidesz-KDNP kerékpáros frakciója, szintén ezt a gondolatot erősítve… De aztán van egy teljesen más értelmezés, ezt Hagyó Miklós egykori szocialista erős ember, főpolgármester-helyettes jelenítette meg. Amikor is azt a rendszert állította föl, aminek a lényege az volt, hogy százmilliós végkielégítést ad valakinek, aki számára fontos, utána ezt az embert nyugdíjba küldi, majd utána visszafoglalkoztatja. Tanúvallomások alapján el is indult az eljárás ellene, és ennek várjuk a végkifejletét. Ő, ez a szocialista politikus honosította meg annak idején a nokiás doboz kifejezést, hisz a közösségi közlekedéssel kapcsolatos nyerészkedésből származó összegeket ebbe a dobozba helyezte el valaki, aki aztán eljuttatta a tanúvallomások szerint hozzá. (Dr. Józsa István: Van erre bizonyíték? Ez rágalom!) Ez egy másfajta értelmezése a mobilitásnak.


Itt van a múlt hét nagy nyertese, Zuschlag János, aki a mobilitást megint másképp értelmezte, ugyanis a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat volt az a szolgálat, amely a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium keretein belül a pályázati pénzeket osztotta. Innen hordta ki Zuschlag János szocialista országgyűlési képviselő talicskával a pénzeket, a közpénzeket, ami miatt jól megérdemelt büntetését töltötte az elmúlt időszakban. Milyen érdekes, hogy ennek a minisztériumnak akkor Gyurcsány Ferencnek hívták a miniszterét, a politikai államtitkárát pedig Mesterházy Attilának… A mobilitás tehát nem egyet jelent mindnyájunk számára. A Fidesz-KDNP számára jelenti a tömegközlekedés fejlesztését, az agglomeráció fejlesztését, a kerékpáros közlekedés fejlesztését és a metró megépítését. Hagyó Miklósnak, az egykori erős embernek a Szocialista Párton belül jelenti a nokiás dobozokat. És végül jelenti Zuschlag János számára a Mobilitás Ifjúsági Szolgálatot, amelyből törvénytelenül közpénzeket síbolt ki. Ennek a minisztériumnak, még egyszer mondom, külön fájdalom, hogy Gyurcsány Ferenc volt a minisztere és Mesterházy Attila volt az államtitkára. (Taps a kormánypárti padsorokban.)


Fónagy János, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: „Az európai mobilitási hét idei mottója: „Tiszta levegő, mozdulj érte!” Ezt a célt szolgálta egyébként már a képviselő úr által is bejelentett azon akció, hogy a Fidesz-KDNP-frakció megalakította múlt héten a kerékpáros-frakciót is, annak a helyes értelmezésnek az erősítése érdekében, amely a mi szemünkben jelenti a mobilitást, az egészséget és a környezetvédelmet.”



Simicskó István, Wildner Domonkos, Csampa Zsolt és Révész Máriusz a Fidesz-KDNP kerékpáros frakciójának megalakulásáról tartott sajtótájékoztatón a Hősök terén, szeptember 18-án – MTI/Marjai János

3. „Szocialista, gyurcsányista és bajnaista képviselőtársaim nem megbízhatóak”
Napirend előtti felszólalás szeptember 23.


Elnök: „Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Rogán Antal frakcióvezető úr, Fidesz-képviselőcsoport: ’Rezsicsökkentés, tények és hazugságok’ címmel.”


Rogán Antal (Fidesz): „Jövő héten hétfőn délelőtt fog tárgyalni a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja arról, hogy kétharmados törvénnyel betonozzuk-e be a rezsicsökkentést. Miért van erre szükség, tisztelt képviselőtársaim? Azért, mert az itt velem szemben ülő szocialista, gyurcsányista és bajnaista képviselőtársaim rezsicsökkentésügyben egyáltalán nem megbízhatóak, ha tehetik, akkor ők az árakat szokták emelni, és nem az árakat csökkenteni. (Moraj az MSZP soraiból.) Persze, ennek önmagában nincsen semmi jelentősége, hiszen egy jó darabig remélhetőleg egyáltalán nem fognak kormányra kerülni, de rezsicsökkentés-ügyben vannak náluk komolyabb ellenfeleink is, az ő igazi megbízóik, nevezetesen: a multinacionális szolgáltatóvállalatok és az őket támogató Európai Unió. Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy most kell megvédeni, most kell bebetonozni kétharmados törvénnyel a rezsicsökkentést, amikor egyébként van kétharmad. Ha lehetőségük nyílna rá, akkor a szocialista képviselőtársaim, illetve az egész baloldal, a gyurcsányisták, bajnaisták, szocialisták az első lehetőséget meg fogják ragadni a szolgáltatókkal együtt, hogy egyébként eltöröljék a rezsicsökkentést, és visszaemeljék az árakat. És mindez, tisztelt képviselőtársaim, nem fikció, hanem tény. Pontosan azért tény, mert amikor kormányoztak, akkor ezt csinálták.


Mikor fognak Önök ismét össze, sajnos itt mindenkivel, a Jobbikot is beleértve? Mikor kerül egy lapra Mesterházy Attila, Gyöngyösi Márton, Vona Gábor és Schiffer András aláírása? Emlékeznek rá, egy évvel ezelőtt itt a parlamentben is, a Kossuth téren is, különféle televíziós műsorokban szocialista képviselőtársaim esküt tettek arra, hogy soha többé nem írnak együtt alá Gyöngyösi Mártonnal. Most mégis megtették. Miért tették meg? Azért tették meg, hogy ne tudjuk visszavásárolni az E.ON-t és rajta keresztül a gázár-megállapodás jogát. Azért tették ezt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a következő évben ne tudjuk csökkenteni a gáz árát. ( MSZP soraiból: Hazudsz! Hazudsz! Ez hazugság! – Zaj. Az elnök csenget.) Önök összefogtak, tisztelt képviselőtársaim, a Jobbik, az LMP, az MSZP, gyurcsányisták, bajnaisták, hogy ne tudjuk csökkenteni a következő évben a gáz árát. Tehát ezért kell bebetonozni kétharmados törvénnyel a rezsicsökkentést, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormánypárti padsorokban.)


Fónagy János, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: „Ez a kérdés messze túlnő azon, mint hogy egy-egy területen minek mennyi a díja. A rezsiköltség arra az alapvető társadalompolitikai szemléleti különbségre mutat rá, amelyet ennek a támogatói, illetve esetenként szakmai, nem kevés esetben politikai, társadalompolitikai érvekbe bújtatott érvekkel ellenzői beszélnek… Alapvetően az a kérdés, hogyan állunk hozzá az emberekhez. Mi a fontos egy kormány számára? Az a fontos, hogy az állampolgárait, a családokat és a családoknak megélhetést nyújtó gazdaságot támogassa, és ebből a támogatásból államrezont csináljon, ha úgy tetszik, ideológiai alapkérdést csináljon. Meggyőződésem és meggyőződésünk, hogy ezt a folyamatot, ezt a társadalompolitikai szemléletet folytatni kell, az elért sikereket meg kell védeni, ehhez pedig magas szintű, jövőt biztosító szabályozás szükséges.”


4. „Az ultrafeministák offenzívát indítottak”
Napirend előtti felszólalás szeptember 30.


Elnök: „Tisztelt Ház! A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Harrach Péter úr a nők jogainak érvényesülése kapcsán mondja el napirend előtti hozzászólását.”


Harrach Péter (KDNP): „A baloldal egyik célcsoportját alkotják azok a nők, akik érzékenyek az egyenjogúságra. Ehhez el kell hitetniük, hogy a kormánypártiak nőgyűlölők, sőt tahó nőgyűlölők. Ezért indítottak offenzívát az ultrafeministák, és ezért bújt ki a felvett jó modor álarca mögül az a férfi, aki ezt az álarcot még akkor is megőrizte, amikor a pénzéhsége miatt családokat tett tönkre. Ő is tahózni kezdett. Legszebb példája azonban a csúsztatásnak egy olyan jelenség, amelynek szenvedője egyik képviselőtársunk volt. Arról a közismert tényről beszélt, hogy a hajléktalan férfiak többsége a válás miatt kerül az utcára. E szociológiai tény puszta említése is megszólaltatta a nőgyűlölők kórusát… Kereszténydemokrataként a keresztény tanításra hivatkozom, amelynek központi témája az emberi személy méltósága, a nő és férfi egyaránt osztozik ebben. A kereszténység azokban az időkben is képviselte ezt a tanítást, amikor a világ másképpen gondolkodott a nőkről. A szentírás az ember méltóságát annak istenképiségéből eredezteti. Ennél nagyobb motivációt az emberi jogok, benne a nők jogainak tiszteletére és elismerésére egyetlen jogvédő szervezet sem tud nyújtani. Mi a nőket tiszteljük, az egyenjogúság elismerése mellett azonban a különbözőséget is valljuk. Tiszteletünk mellett engedjék meg nekünk, hogy az anyákat kiemelten tiszteljük. Az anyaság ugyanis meggyőződésünk szerint a nő önmegvalósításának legbiztosabb útja… Ez megalapozottabb annál, mint amit a baloldal a maga sajátos kampánystílusában mondani tud. (Taps a kormánypártok soraiban.)”


Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: „Én nem hallottam egyébként most sem a szocialistáktól, hogy visszavonták volna Gyurcsány Ferenc azon kifejezését, vagy bocsánatot kértek volna azon kifejezésekért, amelyekkel a nőket, édesanyákat gyalázták. Volt ilyen bőven az elmúlt időszakban… Ők nem kértek azért bocsánatot, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy az öregecskedő feleségeket le kell cserélni. Ők nem kértek akkor bocsánatot, amikor nők napja „tiszteletére”, idézőjelben mondom ezt a baloldali megoldást, azt mondta Gyurcsány Ferenc, hogy nem a szépségükért visszük őket az Európai Unióba képviselőnek. Emellett a gyakorlatuk ugyanez volt. Ugyanígy álltak ehhez a témához. És mindenki, aki rájuk akar szavazni a jövőben, ugyanerre a felfogásra számíthat.


Ezzel szemben, kiemelnék azokból a döntésekből, ahol akár nőket, édesanyákat és fiatalokat is tiszteletben tartunk. Az egyik, holnap lesz az idősek világnapja, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, és mindenképp fontos az ez évi 5,2 százalékos nyugdíjemelés. És ugyanilyen fontos döntés volt a nők ’40’ nyugdíjának a bevezetése. És azért jogos azok számára, akik kapják, mert egyrészt az anyaságot, másrészt a munkát köthették össze ezekkel az évekkel, amelyeket megszereztek… És bármennyire is hurrogja azt a baloldali média, hogy a nők a foglalkoztatásban nem vesznek részt, illetve vezető pozícióban nem vesznek részt, a magyar kormány, illetve a magyar társadalom is kiáll a nők és az asszonyok mellett.


Kérdezik itt a szocialisták, mi lesz a jövőben. Az lesz, tisztelt képviselő úr, tisztelt szocialista képviselő urak, hogy az a politika, amit Önök gyakoroltak a hölgyekkel és a családokkal szemben, nem fog szerepet kapni. … Ebből a politikából senki nem fog kérni a következő időszakban. (Lukács Zoltán: Menjél, etesd meg a komondort!) Volt egy olyan felmérés, ami mindenképp azt mutatja, hogy Magyarországon a nők is úgy gondolják, hogy az anyai szerep fontos. Ők is úgy gondolják, hogy a gyermekvállalás fontos, hiszen a magyar nők több mint 75 százaléka mondja, hogy szüksége van a gyerekre a teljes élethez. Tehát azt gondolom, igenis olyan társadalomban élünk, ahol a nőket megbecsüljük. Köszönöm felvetését.”



Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa