A „kit érdekel” politikája
- Részletek
- Napi apró
- 2014. április 10. csütörtök, 06:48
- Huszár Ágnes
Schiffer András pártja, az LMP (Lehet más a politika) a vasárnapi választások alapján bejutott a magyar törvényhozás házába. Kevés szavazaton múlott, éppen csak „átjutottak a tű fokán” – hogy a pártelnök józan szavait idézzem.
Schiffer pártja mérsékelt elfogadottságához képest példátlan magabiztossággal nyilvánított véleményt a német megszállási emlékmű építéséről az ATV 2014. április 8-i Egyenes beszéd című adásában. Bár, mint mondta, nagyon „kemény véleménye” van a „pitiáner” kormánynak erről a lépéséről, a tiltakozást „túlméretezett hisztériá”-nak tartja. Szerinte sokkal fontosabb feladatokat kell megoldani, kár az időt szimbólumok elleni harcra fecsérelni. Véleménye szerint az ellenzék jobban tenné, ha e helyett magába nézne, és a választási kudarchoz vezető okokat elemezné. Amikor Kálmán Olga arról beszélt, hogy az emlékmű a magyarságnak a holokausztban játszott szerepét elkendőző szimbolikájával sérti a holokauszt-túlélők érzékenységét, így replikázott: „Ne haragudjon, én is a túlélők leszármazottja vagyok.” Mintha bizony ez a tény feljogosítaná őt arra, hogy minden túlélő nevében nyilatkozzon, és hisztériának minősítse a nem személyes érintettségű, hanem az erkölcsi alapú tiltakozók felháborodását.
Schiffer ezzel a nyilatkozatával gyakorlatilag felmentette Orbán Viktort egy hazug ígéretének betartása alól. Emlékszünk, a kormányfő február 19-én a Mazsihisznek írott levelében azt javasolta, folytassák a szoborról a tárgyalást „a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után”.
Nem múltak el a húsvéti ünnepek, még a pészach sem köszöntött be, de már elkezdték a munkálatokat a sassal viaskodó Gábriel arkangyal szoborcsoportjának alapozásán. Orbán úgy gondolja, őt pártja „egetverő győzelme” minden tapintat, felelősség, adott szó alól felmenti.
Schiffer András pedig nyilván azt hiszi, a parlamenti bejutás után még a pártja nevében tett szimbolikus gesztus sem kötelezi semmire. Akik voksaikat az LMP-re adták, elhitték a párt ígéreteit arról, hogy lehet más a politika: nem önérdekű, nem korrupt, nem cinikus.
Ebben kellett csalódniuk az urnák lezárása után két nappal.