1941–2014: „nemlétező államok”
- Részletek
- 2014. szeptember 08. hétfő, 06:16
- Aczél Endre
Az alábbi példabeszéd arról fog szólni, hogy miért jó ismerni a történelmet, és miért kárhozatos nem ismerni.
Kövér László egy múlt heti fórumon „nemlétező államnak” nyilvánította Ukrajnát. Ha a magyar parlament elnökének csak felületes ismeretei lennének a múltról, soha nem mondana ilyesmit. Pláne azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök május 10-i beszédében autonómiát és kettős állampolgárságot követelt a kárpátaljai magyarságnak, amivel sikerült kivernie a biztosítékot még a lengyeleknél is. Tusk jól érezte meg, hogy itt a „hullarablás” kísérletének minősített esetével állunk szemben, amennyiben Orbán épp a széteső ukrán központi hatalmat próbálta – nincs szebb szó – megzsarolni. (Horthynak címzett búcsúlevelében az öngyilkossá lett Teleki Pál pontosan a „hullarablás” kifejezést használta Jugoszláviával kapcsolatban 1941. április 3-án.) Ráadásul azt a látszatot keltette, mintha az autonómia és a kettős állampolgárság Ukrajna „minden” nemzeti kisebbségét megilletné, nemcsak a másfél százezres magyart, hanem, értelemszerűen, a 10 milliós oroszt is. Tudván persze, hogy az ukrán törvények (miként a szlovákok) tiltják a kettős állampolgárságot, de nem annyira a magyarok, mint inkább az oroszok miatt. A gyerek is képes belátni, mi van vagy lesz, lehet akkor, ha az a bizonyos, orosz állampolgárrá (is) váló 10 millió ember védhatalmi státust kér attól az államtól – közelebbről: Putyintól –, amelynek az útlevelét a zsebében hordja.
Kövér László és Szűrös Mátyás a Szabadság Express rendezvényén a Parlamentben – MTI/Máthé Zoltán
Namármost. Ha Kövér végiggondolja a mondandóját, akkor föltétlenül eszébe jut 1941 tavasza, amikor is a magyar honvédség azzal lépte át (a Wehrmacht nyomában) a jugoszláv határt, s foglalta vissza a Trianonban „elrabolt” egykori magyar területeket (a Bácskát és a baranyai háromszöget), hogy a jugoszláv állam nem létezik immár! De Kövér nem gondolta végig, beszélt, és nem fogta vissza a száját. (Szó, mi szó, az agresszió előtti állapotában valóban nem létezett már jugoszláv állam, hiszen a horvát usztasák kikiáltották saját önálló államukat – amiképp egyébként Ukrajnában a donyecki és luganszki orosz szeparatisták is.)
Mi következik mindebből? Az emlékeztető az 1941-es állapotokra jogcím a területi revízióra. Ha egy állam nem létezik, ha, mint Kövér ugyancsak mondja, lényegében hadserege sincs, akkor annak az államnak a területén szabad a rablás. Kárpátalja magyarlakta területeit vissza lehet csatolni az anyaországhoz. Mint azt a Jobbik nyíltan követeli, de nem nagyon eredeti módon, mert amikor Jugoszláviában kitört a polgárháború, Csurka István MIÉP-je alkalmasnak látta az időt legalább Bácska „visszaszerzésére”. Hasztalan, de déjà vu.
Az Együtt-PM-nek nem Kövér cinizmusán, hanem a szavaiban megbújó, kimondatlan irredentizmuson kellett volna felháborodnia.
P.s. A román nacionalisták máris avval érvelnek, hogy Putyin „ötödik hadoszlopa” nemcsak Ukrajnában, hanem Erdélyben is tevékeny. Az oroszok, Orbán barátai, nemcsak a donyeck/luganszki, hanem az „erdélyi magyar szeparatizmust” is támogatják. Ezt olvasom. Némi kétkedéssel bár, de Románia Oroszországot kvázi-ellenségnek tekinti, nem Erdély, hanem Moldávia miatt.