Tölgyessy Péter, a guru
- Részletek
- Balogh S. Éva
- 2010. március 22. hétfő, 04:12
Néha felfedezni vélek a magyar társadalmon belül egy meglehetősen veszélyes tendenciát. Egyes emberek túlértékelését. Ha valakiről egyszer elterjed, hogy nagyon tehetséges, sőt több mint tehetséges, hogy ragyogó elme, akkor erről az emberről még levakarni sem lehet többé ezt a kitüntető címet. Nem tudjuk beismerni, hogy talán túlértékeltük az illető tehetségét, éleslátását és hasznát a magyar társadalom elemzésében és felvilágosításában. Ezek az emberek érinthetetlenek. Teljesen mindegy, hogy mit mondanak, minden szavukon óriási reverenciával csügg az olvasóközönség, vagy legalábbis más elemzők és a média.
Erre a jelenségre nincs igazán jó magyar szó. Nekem mindig Thomas Carlyle (1795-1881) híres könyve jut az eszembe: Lectures on Heroes and Hero-Worship, and the Heroic in History (1841) és abból is a „hero-worship” szó, amely mára már külön életet él az angol nyelvben. Többet jelent, mint az ember a szó tükörfordításából sejtené. Megalapozatlan, túlzott, kritikátlan tiszteletről van itt szó. Ezért nem is fordítható könnyen más nyelvre, így nem meglepő, hogy Carlyle híres művét nemes egyszerűséggel mindössze Hősökről címmel adták ki Magyarországon.
Mindez miért jutott az eszembe? Azért mert hetente hallhatom és olvashatom Tölgyessy Péter megnyilatkozásait az MR1-en, és minden alkalommal, amikor Tölgyessy elemzéseiről van szó, valaki mindig megjegyzi, hogy ő a jelenlegi politika élet legjobb elemzője. A Magyar Rádió honlapja szerint Tölgyessy már 2008 februárja óta jelenik meg hetente a „180 Percben”, és ezért teljes feldolgozása és kritikája mondanivalóinak külön tanulmányt érdemelne. Erre itt sem idő, sem hely nincs. Így aztán inkább az utolsó néhány hét elemzéseit veszem csak górcső alá.
Tölgyessy jogot végzett és tanulmányai befejezése után a Magyar Tudomány Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos munkatársa lett. Kutatási területe „az érdekképviseletekkel volt kapcsolatos”, írja a magyar Wikipédia. Az Országgyűlés honlapja szerint ellenben már nem csak érdekképviselettel foglalkozott a kutatóintézetben, hanem közjoggal is, az pedig magában foglalja az alkotmányjogot, a közigazgatási és a pénzügyi jogot is. Gondolom, ezért teszik gyakran a neve mellé az „alkotmányjogász” címet. Bár ha jól figyelem, Tölgyessy már régen nem joggal foglalkozik, inkább politikai elemzővé avanzsált. Elég megnézni a magyar időszaki kiadványok repertóriumát, ahol világosan kiderül, hogy már a kilencvenes években is politikai elemzéssel foglalkozott. A magyar Wikipédia azt is megjegyzi, hogy az SZDSZ valamikori elnöke 1998-ban és 2002-ben a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot, és hozzáteszi, hogy „a 2006-os országgyűlésen nem indult.” Én ellenben úgy emlékszem, hogy a Fidesz nem indította Tölgyessyt, többek között azért nem, mert nem eléggé erőteljesen képviselte a párt érdekeit, másrészt azzal vált „nevezetessé, hogy 1993 óta egy alkalommal sem szólalt fel az Országgyűlésben” (Wikipédia). Miután távozott a politikai életből, ha ottani szereplését annak lehet egyáltalán nevezni, már nem is próbált visszatérni régi jogi kutatásaihoz, hanem a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének munkatársa lett. Ami politikai előrejelzéseit illeti, már az első Tölgyessy-cikk a magyar időszaki kiadványok repertóriumában arra utal, hogy talán jobb lenne, ha letenne arról a meglehetősen rossz gyakorlatról (ami egyébként nemcsak őt jellemzi, hanem politikai elemzőket általában), hogy jóslásokba bocsátkozik.
De nézzük meg, hogy az utóbbi néhány napban miket is mondott Tölgyessy Péter különböző politikai témákról. Kezdjük először azzal, hogy szerinte mi fog történni a választásokon. Március 19-én a HírTV Péntek8 című műsorában többek között azt mondta, hogy „a kétharmados győzelem kérdése még nem dőlt el, de véleménye szerint nagyon nehéz lesz ezt megszerezni, mivel a bizonytalanok közül már nem biztos, hogy nagyon sok szavazót el tud hozni a legnagyobb ellenzéki párt. … A szakértő … kijelentette az MSZP-nek nincs esélye az egyharmad megszerzésére és tovább folyik a versenyfutásuk a Jobbikkal a második helyért.” Ugyanakkor a 168 órának adott interjújában, amely március 20-án, tehát egy nappal a HírTV-ben való szereplése után jelent meg, de valószínűleg néhány nappal korábban készült, a szakértő „úgy vélekedett: a párt valószínűleg megszerzi a kétharmadot.” Sőt hirtelen úgy látta, hogy „az MSZP-nél is lehetnek tartalékszavazók.... Ezenkívül a Fidesz szavazóinak egy kisebb része a Jobbikra is adhatja listás voksát. Ezek hatására lehet, hogy a Fidesz éppen a listás szavazatok miatt csúszik a kétharmados határ alá.
flickr/larry&flo
Érdemes összehasonlítani a két megnyilatkozást. A kétharmados többség, amiben néhány nappal korábban még biztosnak látszott, hirtelen kétségessé vált. Ezt még meg be lehet tudni a közvélemény kutatások legújabb eredményeinek, de azt már nehezebb megmagyarázni, hogy politológusunk miért sem szólt egy szót sem a HírTv-ben arról, hogy a Jobbik komolyan veszélyeztetheti a Fidesz esélyeit. Nem beszélve arról, hogy a HírTv-ben arról is elfelejtkezett, hogy az MSZP-nek még lehetnek tartalékszavazói. Talán csak nem helyfüggő politikai meggondolások vezérelik kijelentéseit?
A következő jóslat igazságtartalmát néhány év múlva tudjuk csak ellenőrizni. A HírTv-ben Gyurcsány Ferenc március 19-i beszédéről is szó esett. Ezzel kapcsolatban „kifejtette, a volt miniszterelnök csak meg akarta mutatni, hogy ő az egyetlen legény a gáton, aki érzelmeket tud még kiváltani. Az MSZP törzsközönségét akarta megnyerni, hogy megjelenhessen a 'hős,' akinek célja, küldetése van. Gyurcsány meg akarja mutatni: meg kell menteni a szocialista pártot. A baloldali szíveket megdobogtatta, hiszen folyamatosan szólt a taps... Gyurcsány… be akarta mutatni, hogy itt van, párttámogatás nélkül is, és hogy jobb, mint Mesterházy.” Tölgyessy szerint „Gyurcsány vissza akar térni 2-3 év múlva, ám a szocialista párt más irányba halad... Jó lenne, ha új baloldal lenne, de nem gyurcsányi... ki kell törni az állóháborúból.” Ennél undorítóbb szöveget már régen olvastam, és hirtelenjében csak a KDNP szóvivőjének, Halász Zsuzsának tűrhetetlen megjegyzéseihez tudom hasonlítani, aki egy kicsit másképpen, de ugyanazzal a gondolatsorral jellemezte Gyurcsány Ferenc beszédét. Ő ugyanis azt mondta, hogy a volt miniszterelnöknél "elvonási tünetek jelentkeztek, s ezért szervezett magának egy rendezvényt, ahová odacsődített kétezer nyugdíjast, hogy ünnepeltesse velük magát". És ha ez még nem lenne elég, azt is hozzátette, hogy a volt miniszterelnöknek felvilágosítást kellett volna adnia arról is, hogy milyen kapcsolatban állt Joav Blummal.
Lehet ezek után csodálkozni azon, hogy egy szélsőjobbos förmedvény, a Magyargyerek.hu már „alkoholista nyugdíjasok”-ról beszél, és betesz egy fotót, amelyen Gyurcsány kipával a fején szónokol? Nem látják ezek az emberek, hova visznek ezek a méltatlan kijelentések? Hogy az összecsődített nyugdíjasok, a „törzsközönség”, a szekta tagjai, miképpen lesznek egy náci kiadványban „alkoholista nyugdíjasok”? És hogy Joav Blum nevének említése arra sarkallja a magyar nácikat, hogy zsidózzanak egy nagyot? Úgy látszik, nem veszik észre, milyen szerepük van abban, hogy a magyar társadalom a szélsőjobboldalra tolódik, ezzel szemben állandóan a baloldal felelősségéről beszélnek. A „liberális” Tölgyessy is, aki szerint Gyurcsány volt a kezdeményezője és szítója az állóháborúnak. Nem is beszélve arról, hogy én még nem hallottam Tölgyessy Pétert Orbán Viktor szektájáról beszélni. Ugyanis senki sem tagadja, hogy Gyurcsány hallgatóinak óriási többsége azok közül került ki, akik szimpatizálnak Gyurcsány elképzeléseivel Magyarország jövőjét illetően. De kik előtt beszél Orbán Viktor? Nem az igazhívők előtt? Miért jobb és érinthetetlenebb Orbán „szektája” Gyurcsányénál?
Ami pedig a magyar szocialista párt jövőjét illeti, valahogy az az érzésem, hogy Tölgyessy próféciája valószínűleg téves. Ha a magyar szociáldemokráciának egyáltalán van jövője, és szerintem van, mivel nehéz elképzelni egy európai országot baloldal nélkül, akkor bizony az inkább a gyurcsányi utat kell hogy válassza. Nem feltétlenül Gyurcsánnyal az élen, de biztosan nem a szocialisták balszárnyának valamelyik vezetőjével. Az a sok cikk, amely az utóbbi időkben a Népszava hasábjain jelenik meg, nem meggyőző arra vonatkozóan, hogy a régi vágású szocialista válaszok a világ problémáira hosszú távon működőképesek. Kétlem, hogy a magyar szociáldemokrácia jövőjét Szili Katalin vagy Szanyi Tibor fogja biztos alapokra helyezni. Én Tölgyessy helyében óvatosabban fogalmaznék.
