Az FT a magyar-orosz atomerőmű-megállapodásól és a Déli Áramlatról

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2014. december 10. szerda, 06:39

(hj)

A Financial Times című lap Magyarország és Oroszország megerősíti a nukleáris megállapodást címmel közölte Andrew Byrne cikkét.

Magyarország legalább 6 milliárd euró értékű atomenergia-szerződést kötött egy orosz állami tulajdonban lévő társasággal, hivatalos formába öntve ezzel a vitatott megállapodást, amely a bírálói szerint az ország energiaellátását évtizedekre Moszkvához köti.

Az Atomenergoprojekt nevű Nyizsnij Novgorod-i vállalat, az orosz Roszatom atomenergiaipari állami vállalat egyik ága nyerte el nyilvános pályázat nélkül a szerződések legtöbbjét két 1200 megawattos reaktor építésére és üzemeltetésére Pakson, egy Budapesttől 75 mérföldre délre lévő városban.

Múlt héten a kormány törvényt fogadott el, amely megszüntette a nyilvános pályázat szükségességét, és a projekt feltételeire vonatkozó titkosítást kiterjesztette 15 évre – ez ellenzéki bírálatokat váltott ki az Oroszországgal kötött „titkos megállapodásokat” illetően.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke első ízben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozóját követően, januárban jelentette be a projektet. Orbán ugyan azt mondta, hogy a Roszatom tervezi és építi majd a tömböket, de a keddi bejelentésből világossá válik, hogy a cégnek része lesz az erőmű üzemeltetésében is egész élettartama során. A kormány közleményben adta tudtul, hogy a szerződések lefedik a tervezést, a fenntartást, a fűtőanyag-ellátást és az elhasznált fűtőanyag kezelését.

„A magyar állam kedvező megállapodást kötött, amelyek a projekt számára hozzáférhető finanszírozási forrásokon belül maradnak” – írta a közlemény.

Az üzlet egy héttel azután köttetett meg, hogy Putyin leállította a Déli Áramlat gázvezetéket, felfedve ezzel az ukrajnai válság miatt fennálló feszültségeit az EU-val, és lerombolva azt, ami a magyar kormány energiabiztonsági stratégiájának egyik kulcseleme volt.

Orbán az építési munkahelyeket és Magyarország számára bőséges gázellátást ígérő Déli Áramlat szókimondó védelmezője volt, annak ellenére, hogy Brüsszel ellenezte a projektet, és igyekezett csökkenteni az euroövezet függőségét az orosz energiától.

Orbán azzal is szembement idén az uniós partnerekkel, hogy eleget tett Moszkva követeléseinek, és leállította az orosz gáz viszonteladását Ukrajnának.

Putyinnal szemben a magatartása aggodalmakat keltett néhány nyugati fővárosban az ügyben, hogy az EU képes-e egységes frontot és kemény szankciókat fenntartani Oroszországgal szemben, amiért az támogatja a szeparatista lázadókat Ukrajnában.

A nukleáris megállapodás különösen rejtélyes volt az elemzők számára, mivel a meglévő paksi atomerőmű a magyarországi áramszükséglet 40 százalékát biztosítja, és legalább 2032-ig lesz üzemben.

„Úgy tűnik, Paks oroszbarát jelzéseket küld – valami nagy dolog történik itt. Januárban bejelentették a megállapodást, aztán elzárták az ukrajnai gázellátás csapját, és a múlt hétig Magyarország volt Putyin utolsó szövetségese a Déli Áramlat projektben” – mondta Deák András, a Magyar Tudományos Akadémia vezető kutatója. „Ez egy csodaév az orosz-magyar energiakapcsolatokban – valamiféle más elvárásoknak is kell lenniük a játékban” – tette hozzá.

Moszkva vállalta, hogy 10 milliárd eurót biztosít a projekt finanszírozásához, ami a magyar kormány szerint a teljes költség 80 százalékát teszi ki. A szerződések részletei nagyrészt titkosak, de a magyar kormány szóvivője azt mondta, hogy Oroszország többletgaranciákat adott, hogy a finanszírozás megmarad.

Az Európai Unió Bizottságának egyik szóvivője azt mondta, Brüsszel még nem állapította meg, hogy a paksi megállapodás megfelel-e az EU versenyjogi törvényeinek, de hozzátette: „A bizottság folyamatosan tárgyal a magyar kormánnyal a projektnél felmerülő lehetséges kérdésekről, beleértve az állami segítség lehetőségének kérdéseit.”

Magyar tisztségviselők azt mondják, a kormány prioritása az, hogy a télre és középtávon garantálja az ország energiabiztonságát. A magyar ipar komoly kieséseket szenvedett el 2009-ben, amikor leálltak az Ukrajnán át érkező orosz gázszállítások. Azóta Magyarország befektetett stratégiai és kereskedelmi gáztartalékokba, amelyek jelenleg 1, illetve 5 milliárd köbmétert tesznek ki.

Nyilvánosan Magyarország azt mondja, alternatív energiaforrásokat keres, köztük Azerbajdzsánból importálható gázt. Magyarország fejlesztette a gázellátási kapcsolatait más uniós tagállamokkal, és a kormány azt akarja, hogy a bizottság adjon pénzt az EU energia-infrastruktúrájának integrálására javasolt 315 milliárd eurós élénkítő alapból.

Magánbeszélgetésekben azonban tisztségviselők beismerik, hogy a kormány tárgyal a Kremllel a leállított Déli Áramlat újjáélesztéséről. Seszták Miklós, Magyarország energiaügyi minisztere megvitatta a projektet orosz kollégájával hétfőn Belgrádban.

„Nem mondanám, hogy Oroszország végleg becsukta az ajtót. Van egy nagyon csekély esély, hogy visszatérnek a Déli Áramlathoz” – mondta Deák.