Orbán elemében
- Részletek
- 2015. február 03. kedd, 02:14
- Bauer Tamás
Különvéleményem van a Merkel-látogatásról. Figyelem a kommentárokat, és azt látom, hogy a baloldalinak vagy liberálisnak tekinthető kommentátorok azt hangsúlyozzák, hogy Merkel asszony a sajtótájékoztatón, majd az Andrássy Egyetemen nyilvánossá tette kifogásait az Orbán-kurzussal szemben. Valóban megtette, elmondta, hogy mit gondol az ellenzékről, a sajtó szerepéről, az energiabeszerzés diverzifikálásáról, vagyis az orosz függőség enyhítéséről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítójának kérdésére elmondta azt is, hogy nem tudja értelmezni az illiberális demokráciát, sőt azt is, hogy saját pártját nemcsak kereszténynek, konzervatívnak és szociálisnak, de liberálisnak is tekinti. A kommentátorok ünneplik Merkel asszonynak ezeket a kijelentéseit.
Forrás: MTI/Illyés Tibor
Orbán válaszolt Merkelnek. Válaszolt az energiabeszerzés ügyében is, és ami fontosabb, válaszolt demokráciaügyben is. Hangsúlyozta, hogy Magyarország kitettsége az orosz energiaszállításoknak sokkal nagyobb, és ehhez kell igazítania orosz kapcsolatait. És elismételte tusnádfürdői üzenetét is: elutasítja a liberális demokráciát. Mert nyilván nemcsak Merkel, de Orbán is tudja, hogy liberális demokrácián nem a liberális pártok demokráciafelfogását értjük, szemben a szociáldemokrata, konzervatív vagy akár zöld pártok demokráciafelfogásával, hanem a konzervatív, szociáldemokrata, liberális és zöld és egyéb demokratikus pártok közös demokráciafelfogását, amely a hatalom megosztására épül, s magába foglalja a sajtószabadságot, a civil szféra autonómiáját, hogy csak a Merkel által ezúttal is hangsúlyozott elemeket említsük. Orbán pedig magabiztosan kijelentette, hogy ő ebből nem kér, kitart a hatalommegosztás, sajtószabadság, civil autonómia nélküli illiberális modell mellett. Amit Tusnádfürdőn hívei körében adott elő, azt most Merkellel vitatkozva szögezte le. Nem megszeppent diákként viselkedett, hanem olyasvalakiként, aki bizonyos a maga igazában, amelyet szembeszegez a tárgyalópartnerével. Elemében volt: Merkellel találkozva is a maga szabadságharcát folytatta Brüsszel, vagyis az európai demokráciák ellen.
Amikor a Merkel-kormány úgy döntött, hogy hat év után eljön Budapestre hivatalos látogatásra, alighanem abban bízott, hogy fontos dolgokban el tudja fogadtatni Orbánnal a közös európai álláspontot. Hogy mit tudott elfogadtatni, nem tudjuk, csak találgatjuk. Ugyanakkor nemcsak magának a látogatásnak a tényével erősítette meg Orbánt, hanem azzal is, hogy Orbán a vele közös sajtótájékoztatón ismételhesse meg a demokratikus Európa normáit tagadó államfelfogását, és ezzel az Európai Unióban és a NATO-ban szalonképes felfogásként jelenítse meg. Utólag is úgy látom, ahogy előtte láttam: nem tette jól Merkel asszony, hogy elfogadta Orbán budapesti meghívását.
Ne legyen félreértés: persze, hogy nem Angela Merkel, nem az Európai Unió dolga, hogy megszabadítson minket Orbán uralmától. Az azonban elvárható az uniótól is, Merkel kancellártól is, hogy ne erősítse Orbánt. Egyetértek Mihancsik Zsófiával is: ha már úgy döntött, hogy eljön Budapestre, a hatalmon levők mellett a hatalommal szemben állókkal: a parlamenti és/vagy a parlamenten kívüli ellenzék képviselőivel is helyes lett volna találkoznia.
Bauer Tamás közgazdász, a Demokratikus Koalíció tagja
Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal