OGY - Krónika 4. rész (budapesti agglomeráció)
- Részletek
- 2015. március 31. kedd, 12:22
MTI 2015. március 31., kedd 12:22
A területrendezési eljárás elhagyását teszi lehetővé egyes esetekben az önkormányzatoknak a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosítása - mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kedden a javaslat általános vitájában. A Jobbik támogatja a törvényjavaslatot, de aggályait is megfogalmazta. Az MSZP nem támogatja az előterjesztést.
Tárgysorozatba vételi kérelmek
Az Országgyűlés 58 igen, 110 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba a több ellenzéki képviselő által benyújtott, az állami adóhatóság áfacsalásokkal kapcsolatos szervezeti és eljárási hiányosságait vizsgáló bizottságról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Ugyancsak elutasította a parlament - 56 igen, 111 nem szavazat, 4 tartózkodás mellett - a jobbikos képviselők által benyújtott, az idős, rászoruló személyek otthoni gondozásának igazságossá tételéről szóló határozati javaslat tárgysorozatba vételét.
A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosítása
A határozathozatalok után megkezdődött a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosításának általános vitája.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára expozéjában úgy értékelte, bár a javaslat egy paragrafusból áll, mégis hatalmas segítség az agglomeráció településeinek.
Emlékeztetett arra, hogy a törvény 2011-es felülvizsgálatakor meghatározták a térségi területfelhasználások módját. Hozzátette: az önkormányzatokkal együtt határozták meg azon térségeket, amelyeken a települések az intenzívebb, akár lakó- vagy gazdasági igénybevételt jelentő területeket ki tudják jelölni.
Ismertetése szerint 2011-ben volt egy 3-4 hónapos intervallum, amikor a jogalkotó nem tudta figyelembe venni az önkormányzatok igényeit, de a települések ezen időszak alatt is jelöltek ki beépítésre szánt területeket.
L. Simon László azt mondta, a településeknek 2015. december 31-ig kell összehangolni településrendezési eszközeiket a törvénnyel. Mivel a korábbi szabályozás más volt abban az intervallumban, ezért az érintett területeket vissza kellene sorolni, holott azokat jogszerűen jelölték ki - mutatott rá.
Az államtitkár elmondta, a probléma kezelésére bevezetik az összhangigazolásra vonatkozó területrendezési hatósági eljárást. Ezzel a település elfogadtatja a kijelölt beépítésre szánt területeit - összegzett.
L. Simon László szerint a hatósági eljárás költségigénye jelentős: településenként átlagosan 700 ezer forint plusz áfa. 30-35 Pest megyei településnél merülhetne fel az összhang igazolását szolgáló eljárás; ennek becsült költsége 26 millió forint lenne, időigénye miatt pedig kifutnának a 2015 év végi határidőből - mondta.
A javaslat lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok az agglomerációs törvénnyel összhangba hozandó településrendezési eszközeiket a korábban elfogadott településszerkezet, illetve szabályozási tervükben kijelölt beépítésre szánt területek figyelembe vételével készíthessék el a területrendezési eljárás lefolytatása nélkül - ismertette L. Simon László.
Fidesz: szükséges a törvényjavaslat
Szűcs Lajos (Fidesz) értékelése szerint a javaslat jól illeszkedik a kormány államreformprogramjába, a bürokrácia csökkentését szolgálja.
Az agglomeráció további fejlődése érdekében szükségesnek tartotta, hogy a 2011-es törvénymódosítás előtt kijelölt, beépítésre szánt területek hatósági eljárás lefolytatása nélkül is megőrizhessék ezen minősítésüket.
A Jobbik támogatja a javaslatot
Hegedűs Lorántné (Jobbik) támogatásáról biztosította az előterjesztést, de megfogalmazta aggályait is. Ezek között említette, hogy az előterjesztés olyan esetekben is felmentést ad a területrendezési eljárás alól, amelyek esetében eredetileg sem volt ilyen. Azzal sem értett egyet, hogy a területi hatásvizsgálat alól - ami szerinte kifejezetten jó dolog - felmentését adnak. Szerinte a területcsere kérdése sincs tisztázva. Ezzel kapcsolatban azt tudakolta, nem fog-e ez visszás helyzeteket teremteni.
A jobbikos politikus azon véleményének is hangot adott, hogy félő: most is arról van szó, egy fideszes polgármester szólt a kormánynak, baj van, fel kellene gyorsítani egyes eseményeket, vagy a törvény sértené egy fideszes beruházó érdekeit.
Az MSZP nem támogatja a javaslatot
Bárándy Gergely (MSZP) szerint a javaslat látszólag kedvező, mert a területrendezési terveket könnyebben lehet majd elkészíteni. Ugyanakkor osztotta a jobbikos képviselő aggályait, mert szerinte a Fidesz még nem adott okot arra, hogy jó szándékot feltételezzenek róla.
A mutyigyanús törvényjavaslatok közé sorolta az előterjesztést a szocialista politikus, aki szerint az a valódi kérdés, milyen akadályba ütközött a kormány, milyen területeket nem tudott megszerezni. Jelezte, nem támogatják az előterjesztést.
LMP: felmérték-e az érintett területeket?
Sallai Róbert Benedek (LMP) szerint országos és helyi védettségű területek, a többi közt Natura 2000-es területek sokaságát érintheti az előterjesztés. Arra kérdezett rá: ezeket összegyűjtötte-e, természeti értékeik megőrzésének lehetőségeit vizsgálta-e az előterjesztő, pártja ugyanis e nélkül nem tudja támogatni a javaslatot.
L. Simon: megalapozatlanok az ellenzéki bírálatok.
L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára megalapozatlannak tartotta a vezérszónoki bírálatokat, szerinte „paranoia vezérli” a képviselőket. Szerinte a javaslat egyértelmű, célja pedig bizonyos települések problémáinak orvoslása, a településrendezés egyszerűsítése, figyelemmel az agglomerációban élők érdekeire.
Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.
