Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. február 3.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. február 05. szombat, 03:53
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Elkészült a semmisségi törvényjavaslata. Kicsit tovább tartott, mint gondolta, ugye?
Balsai István: - Igen, a múlt év végén szándékoztam benyújtani, de olyan nagy volt a tempó akkor a parlamentben, hogy erre nem került sor. Most nyugodtabb a helyzet.
– A többi kollégája általában szabadságon van most vagy volt az elmúlt hetekben, ön viszont ezen a törvényjavaslaton dolgozott?
- Igen, a munkatársaimmal.
- Nézzük a dolog tartalmi részét. E szerint a törvényjavaslat szerint a 2006-os őszi zavargások alatt előzetes letartóztatásba helyezett, illetve elítélt résztvevők számára ígér valamiféle jogi elégtételt azon az alapon, hogy ha őket kizárólag rendőri jelentés vagy rendőri vallomás alapján marasztalták el, akkor kérhetik az ítélet vagy határozat, végzés semmissé nyilvánítását. Ebből az következik a laikus számára, hogy ezek szerint a Magyar Parlament nem bízik a rendőr szavában.
- Nagyon sok ügyet láttunk és elég sok önként jelentkező is beszámolt arról, hogy olyan rendőri jelentések születtek közokiratszerűleg, amelyekben olyan rendőrök tettek tanúbizonyságot vagy írtak alá bizonyos tényeket, akik jelen sem voltak az eseményeknél. Ennek alapján kerültek sorra az előállítások, letartóztatási indítványok. Adott esetben az elsőfokú bíróság ezeknek helyt is adott, majd aztán a másodfokú bíróság korrigált. Tehát nem a bizalom kérdéséről, hanem egy csomó olyan ügyről van szó, ahol – azt nem nagyon vizsgáltam, hogy pontosan mi vezetett erre –, a rendőrség így járt el.
- Ha egy csomó ilyen bizonyítható ügy van, akkor nem ezekben a bizonyítható ügyekben kellene valamiféle perújrafelvételt ajánlani azoknak, akik alaptalanul sértettnek érzik magukat?
- Egy perújítás kérdésében akár büntetőügyben, akár másfajta ügyben az érdekeltnek vagy érintettnek, ártatlanul meghurcoltnak vagy sértettnek – nevezzük, ahogy tetszik – kell aktivizálódni többször is egy elég hosszadalmas eljárás keretében. Több fórumon keresztül kell az álláspontját kifejteni, majd ezt követően, a megengedhetőség kérdésében hoz a bíróság egy döntést, amely vagy helyt ad, vagy nem. Több száz ügy kapcsán ezek hosszú évekig eltarthatnak. Ettől szeretnénk megkímélni az érintetteket.
- Igen, de közben kollektívan megbélyegzik a rendőrséget.
- Még egyszer mondom, nem bélyegezzük meg a rendőrséget. A rendőrség okiratban foglalt tévedéseit – hogy finoman fejezzem ki magam – szeretnénk korrigálni.
- Ahhoz, hogy ezt korrigálják, miért egy törvény születik a parlamentben? Miért nem tárgyalják az egyes ügyeket érdemüknek és a bizonyítékoknak megfelelően? Mondjuk, elfogadnak egy olyan parlamenti határozatot, amelyben felszólítják a 2006-os őszi események esetleges, illetve nem esetleges – mert ez tény – sértettjeit, hogy a parlament látja, hogy itt voltak visszaélések, szabálytalanságok, törvénytelenségek, és ezért azt javasolja mindenkinek, aki úgy gondolja, hogy vele is ilyenek megestek, hogy forduljanak bírósághoz, kérjenek perújítást. Ehhez kaphatnának – akár a Fidesz által felajánlott – ingyenes jogi segítséget. Miért nem ez a megoldás?
- Azért, mert nem kívánjuk kitenni egy ilyen hosszadalmas eljárásnak az érintetteket. A törvényhozás egy törvényt fog erről alkotni, és elsősorban a hivatalbóli eljárást fogja kötelezővé tenni a bíróságoknak. Az érdekeltek az ország szerteszét található településein laknak. Ezek az ügyek pedig kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, illetve a Budai Központi Kerületi Bíróságon indultak, másodfokon pedig a Fővárosi Bíróság járt el. Ez egy koncentrált ügy.
- Most akkor az fog történni, hogy ha a törvényt elfogadják – ami iránt nincs kétségem –, akkor majd bárki, aki sértettnek tartja magát, mit adhat be és hova?
- Beadhat egy kérelmet, amit aztán a bíróság felülvizsgál.
- Hova adhatja be?
- Ahhoz a bírósághoz, amelyik eljárt. A bíróság előveszi az aktáját és megállapítja, hogy valóban a törvény előírásai szerinti ügyről van-e szó vagy sem. Ha nem arról van szó, tehát más bizonyíték is rendelkezésre állt – mondjuk az illető személy vallomása vagy egyébként érdektelen tanúk, fényképek, más dokumentumok támasztották alá a bűnösségét vagy a szabálysértést –, akkor nyilván nem adnak helyt a kérelmének.
- Ahhoz, hogy a bíróságon beadják ezt a kérelmet, személyesen kell megjelenniük vagy elküldhetik ezt levélben is?
- A bírósági eljárás szabályozza ezt. Ez egy különleges eljárás. Nem kell személyesen megjelenni, de mindenképpen beadványt kell írni.
- Tehát egy beadványt mindenképpen írniuk kell, ehhez valószínűleg jogász segítségét sem árt igénybe venni.
- Igen, de a javasolt rendelkezés ezt hivatalbóli kötelességévé teszi a bíróságoknak. Tehát, ha az érintettek nem csinálnak semmit, akkor is felül fogják vizsgálni az ügyeiket. Ez egy nagyon jól körülhatárolt és időben nagyon szűk eljárás, mindössze nem egészen két hónapról van szó. Kiemelik a bíróságok ezeket az aktákat és átnézik.
- Ha átnézik, és úgy látják, hogy ez a törvény hatálya alá esik, akkor hivatalból meg is semmisítik az ügyben született végzést vagy ítéletet?
- Igen, hoznak egy végzést.
- Anélkül, hogy konkrétan megvizsgálnák a tényállást? Ha bizonyos formai feltételeknek megfelel a törvény szerint, onnantól kezdve semmit nem vizsgálnak, nem kérdezik meg a rendőrt, nem kérdezik meg a sértettet? Kapásból így van, ahogy a törvény mondja, tehát semmis?
- Ha a bíróságnak kétségei merülnek fel a törvény alkalmazása szempontjából, természetesen a különleges eljárás keretében is mód van bizonyítás felvételére.
- Akkor mégiscsak ott tartunk, hogy kollektívan a rendőrök lesznek hazugnak megbélyegezve egy törvény által, mert csak az ő szavukra az igazságszolgáltatás nem fog adni. Azt mondja, hogy hazugság volt, hamis volt, egy vagy két rendőr vallomása, jelentése alapján az illetőt nem lehet elítélni.
- Ez nem a rendőrség kollektív megbélyegzése, hanem az akkori ügyintézésé, rendőrök részéről tanúsított jogellenes magatartásé.
- De a jogellenes magatartást konkrétan bizonyítani kell. Minden egyes ügyben konkrét bizonyítékok kellenek a konkrét ítélet eléréséhez.
- Ez egy peren kívüli, sommás, egyszerűsített eljárás, ahol, ha a bíróságnak kétségei vannak, alkalmazhatja a peres eljárás megszokott bizonyítási eljárásait.
- Az nem a politika beavatkozása az igazságszolgáltatás menetébe, hogy én úgy láttam, hogy a rendőrség sokszor vitathatóan lépett fel, ne nézzük meg, hogy mikor és hogyan volt ez a sokszor és ki követte el, hanem általánosságban mondjuk azt, hogy ha csak a rendőr szava volt döntő ebben az ügyben, akkor ez semmis, kész.
- Ez egy törvény lesz, amelynek az alkalmazása a bíróságokra kötelező. Ez nem beavatkozás az igazságszolgáltatásba. A bírák jogalkalmazó szerveknek minősülnek. A rájuk vonatkozó törvényeket végre kell hajtani.
- Akkor innentől kezdve nem lehet majd letartóztatni senkit egyedül az eljáró rendőr vallomása vagy jelentése alapján?
- Ezt ugye nem mondja komolyan? Még egyszer mondom, a törvénynek egy nagyon zárt időbeli hatálya van. Tehát csak azokra az ügyekre lehet alkalmazni, ami több mint négy évvel, közel már négy és fél évvel ezelőtt történtek, nem pedig az azt követő ittas vezetésekre és egyéb ügyekre – mert ilyet is olvastam. Kiterjesztő, nyilvánvalóan tendenciózus magyarázata is van a javaslatnak. Hat hét, azaz negyvenkét nap meghatározó ügyeiről van szó.
- Nem abszurd, hogy csak hat hétre vonatkozik? Ha ez előtt és ez után elhisszük a rendőr szavát, pont abban a hat hétben nem hisszük el?
- Nézze, ezekben a hetekben a rendőrség nem a jogállamnak megfelelő módon lépett fel. Nagyon jól tudjuk, hogy milyen brutális fellépést tanúsítottak. Válogatás nélkül kiemeltek embereket, járókelőket, fehér botos embert, jezsuita papot és így tovább, földre teperték, megverték, fél szemét kilőtték. Erről az eseménysorozatról van szó. Azt senki nem vonja kétségbe, hogy a rendőrség jogszerűen, a rendőrségi törvény és egyéb előírások betartása mellett végzi a munkáját, ha bármilyen feljelentést vagy jelentést tesz. Nem ezt célozza a törvény.
- De az ön által említett esetekben már több eljárás indult és végződött is rendőrök felelősségre vonásával.
- Kettőről tudok, ami jogerősen befejeződött, ejnye-bejnye ítélettel.
- Több folyamatban van. Jó, jogerősen most, négy és fél év után vonták felelősségre Toroczkai Lászlót is, talán ő volt a felelős a Magyar Televízió gyújtogatása során keletkezett károkért.
- Ez nem tárgya a törvénynek.
- Ez nem, csak mondom, hogy ez is négy és fél évig tartott. Akkor miért tartott volna kevesebb ideig egyes rendőrök felelősségre vonása?
- Ezzel szemben most nem szeretnék ellenkező példákat hozni. Egyet szeretnék mondani: még csak véletlenül sem történt – egyébként a rendőrség kötelékébe már nem tartozó személyekkel szemben – valódi komoly büntetés kiszabása olyan esetekben, amikor felfegyverzett rendőr védtelen, fegyvertelen civil személlyel, sértettel szemben mondjuk súlyos testi sértést valósított meg, eltörte mondjuk a hüvelykujját, megtaposta és így tovább. Ezekben az ügyekben, ha jól emlékszem, a legutóbb is felfüggesztett szabadságvesztés volt a büntetés.
- És olyan ügyekben, amikor a letartóztatottak – vagy lehet, hogy a soha le nem tartóztatottak – rendőröket ütöttek, dobáltak meg, több száz rendőr megsebesült, milyen súlyos ítéletek születtek? Emlékszik súlyos ítéletre?
- Emlékszem ítéletekre, de ne kanyarodjunk el az általam beterjesztett törvényjavaslat tartalmától. Nem ezekről az ügyekről beszélünk. Természetesen azok az estek, amikor valaki az események sodrában szándékosan vétett akár garázda magatartást, akár rongálást, akár hivatalos személy elleni tettleges erőszakot valósított meg és erre vonatkozóan megfelelő bizonyítást vezettek le a hatóságok, nem tárgya a törvényjavaslatomnak.
- De a megfelelő bizonyítás ezek szerint a hat hét letelte után gyakorlatilag körülírható úgy, hogy az eljáró rendőr vallomása vagy jelentése alapján bárkit elő lehet állítani és a bíróság ez alapján valakit előzetes letartóztatásba is vehet. Vagyis ez egy törvényes eljárás. Ráadásul akkor soha nem látott zűrzavar volt Budapesten. Valószínűleg az eljárások kicsit nehézkesebben, kicsit kevésbé dokumentálhatóan mentek végbe. Mindez nem számít?
- A rendőrség azokban a hetekben – nem akarom most vizionálni, hogy milyen politikai körülmények között, kiknek a biztatására, javaslatára vagy kiknek a támogatásával – úgy járt el, ahogy. A világon ezt mindenki látta, rendkívül sok fórumon foglalkoztak vele, az Európai Parlamenttől kezdődően más jogvédő szervezetek is. Erről szól a törvény. Tehát ennek alapján kétséget jelentő, bizonyító erejű okiratokkal szemben van helye a semmisségi eljárásnak.
- Tudja mi történt a múlt héten Davosban?
- Biztos a szokásos.
- Most Ön is a cirkuszra gondol a Világgazdasági Fórumon, ugye? Százhúsz anarchista tüntető volt, aki többnyire békésen demonstrált a Világgazdasági Fórum résztvevői ellen, majd néhányan hógolyókkal és üvegekkel megdobálták a rendőröket. Tudja mivel válaszolt a rendőrség?
- Gondolom gumilövedékkel, könnygázzal. Ez szokott lenni.
- Látom, nagyon jól értesült. Ez szokott lenni, és ezt ilyen könnyedén tudomásul vesszük. Magyarországon viszont a rendőrség kivételesen brutális.
- Én Magyarországon vagyok képviselő és nekem ez a feladatom. Ha Svájcban lennék képviselő és az ottani miniszterelnök kifogásolná az ottani rendőrség eljárását a Világgazdasági Fórumon, nyilván megtalálnám a megoldást ott is.
- Szóval Ön szerint nálunk a semmisségi törvény a megoldás. Nem fogja ez a bíróságok önbizalmát és függetlenségét kissé megrázni?
- A függetlenséget illetően az előbb említettem volt, hogy a bíróságok természetesen függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve. Tehát ez egy törvény lesz, amit végre kell majd hajtani. Senki nem kíván beavatkozni. Én például azt sem tudom, hogy hány ilyen eset volt, mert ahhoz, hogy megtudjam, be kellett volna avatkozni a bírósági ügykezelésbe, amihez nincsen jogom.
- Talán arra kellett volna fölszólítani a sértetteket, hogy a kormány eszmei vagy anyagi és egyéb támogatásával, ingyen jogi védelmet vagy segítséget ad ehhez, egyenként tessék megvizsgálni ezeket az ügyeket. Ha volt jogtalanság, akkor kérjenek perújítást. Ebben segítséget kapnak és akkor konkrétan lehetett volna tudni, ki, miben hibázott.
- Két malomban őrölünk, úgy látom.
- Köszönöm, hogy megtette ezt a nyilvánosság előtt is.
