Egy bírósági elnök levele a Magyar Bírói Egyesületnek
- Részletek
- Napi apró
- 2011. április 29. péntek, 03:25
- Mihancsik Zsófia
„Dr. Makai Lajos Úr
elnök
Magyar Bírói Egyesület
Tisztelt Elnök Úr!
2011. év április hó 26. napján a Hír TV-ben hallgattam a nyilatkozatodat, amelyet bizakodással vártam. Ez a nyilatkozat pregnánsan mutatta, hogy miért lehet ezzel a bírói karral a hatalomnak mindent megtennie.
Én nem szólítalak fel lemondásra, inkább kilépek az egyesületből.
Budapest, 2011. év április hó 27. napján
Dr. Szepes András László
a BKKB elnöke”
________
A fenti levelet, amelyet minden bíró megkapott, így nyilvános levélnek tekinthető, a szerző engedélyével teszem közzé. És néhány megjegyzést fűzök hozzá.
Először: a Budai Központi Kerületi Bíróság elnöke volt az, aki az emlékezetes fővárosi összbírói értekezleten (lásd dr. Kende Péter írását és helyreigazítását) arra a javaslatra, hogy inkább adják meg magukat, mondjanak le, mintsem hogy nyugdíjba küldéssel kelljen őket eltávolítani, azt válaszolta, hogy eszében sincs megkönnyíteni a kormány dolgát: „Szó sem lehet róla, hogy lemondjak, rúgjanak ki!”
Másodszor: aki megnézi a HírTV hivatkozott interjúját, érteni fogja, mi indíthatta a levél megírására és a kilépésre Szepes Andrást. Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület (MABI) elnöke, akit az elfogulatlan riporter nemcsak a bírók kötelező nyugdíjba vonulásáról, hanem a 2006-os bírósági ügyekről is kérdezett, az interjúban mindvégig menekült. Így aztán nem csoda, hogy a végén sarokba szorult. Nem volt öntudatos szakmai válasza a 2006-os bírói döntések jogszerűségének és elfogulatlanságának kétségbevonására, és nem volt elvi érve a bírók nyugdíjazása ellen.
Harmadszor: „Azt minden állam maga dönti el, hogy hol szabja meg a nyugdíjkorhatár felső határát”, mondja Makai Lajos. Az én figyelmemet Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára hívta fel arra, hogy a 62 évvel nem egy általános szabályt terjesztettek ki a bírókra. „Volt egy speciális szabály, nevezetesen, hogy hetvenéves korukig a munkáltató, azaz a bíróság nem küldhette el őket nyugdíjba, de ez nem azt jelenti, hogy bárki ne tudott volna elmenni hatvankét éves korban, tehát e tekintetben semmifajta változás nem történt – mondta Bolgár Györgynek Nyers Rezső. – Ami változás történt, az az, hogy ezt a speciális szabályt szüntették meg az alaptörvényben, azaz gyakorlatilag itt egyfajta kedvezményes lehetőséget fölváltott egyfajta diszkrimináció: sajátos továbbfoglalkoztatási tilalom lett bevezetve a bíróknál.” Ezt talán nem a Bankszövetség főtitkárának kellene a közvélemény tudomására hoznia, hanem a MABI elnökének kellene kézzel-lábbal, de legalábbis okos érvekkel tiltakoznia ellene.
Negyedszer: „Baka elnök úr ez ügyben mindent megtett, amit meg lehetett tenni”, mondta Makai Lajos. „Akkor mégis miért szólították fel lemondásra kollégái a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén”, szól a kérdés. Makai Lajos válasza: „Ezt én nem tudom megítélni, ezt talán a kollégáktól kellene megkérdezni.” Rossz válasz. Még én is tudom, megint csak Bolgár György Gatter Lászlóval készített interjújából, hogy az egyik, Baka lemondását követelő hozzászóló „nemcsak egy bíró a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírái közül, hanem ő a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Bírói Egyesület vezetője is. Tehát feltételezem – mondja Gatter László –, hogy ő az általa vezetett egyesületben lévő bíró kollégák véleményét is megfogalmazta.” Makai Lajos ennek az egyesületnek az elnöke. Kizárt, hogy nincs tudomása a Baka-ellenes érvekről, indulatokról, és kizárt, hogy nincs róla véleménye. A kitérő válasz az én szememben azt jelenti, hogy tett ugyan egy udvariassági kört Baka András körül, ám eszében sem volt megvédeni. Nemcsak mint a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hanem mint azt a főbírót, aki az emlékezetes és tiszteletre méltó bírói tiltakozást első helyen aláírta. És ha nem védte meg, nyilván ő maga sem ért egyet bírósági vezető kollégáinak tiltakozásával, egyáltalán a magatartásával. Ami egyetlen jelent azzal, hogy tudomásul veszi a Fidesz politikai célú agresszióját.
Ötödször: Ami már csak azért is érthetetlen, hiszen a Magyar Bírói Egyesület alapszabályának 3. paragrafusa így szól: „Az Egyesület célja a bírói függetlenség védelme, a bírói jogalkalmazás színvonalának és feltételeinek fejlesztésével a jogállamiság teljesebbé tétele, a bírói hivatás megfelelő társadalmi elismertetése, erősítése, a bírák élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása, a bírói igazgatási és önkormányzati testületek hatékony és demokratikus működésének támogatása, fejlesztése.” A kötelező nyugdíjba vonultatás a sokadik támadás a magyar bíróság politikától és hatalomtól való függetlensége ellen. Egyetlenegyszer sem olvastam a Magyar Bírói Egyesület figyelmeztetését, pláne nem tiltakozását amiatt, hogy a Fidesz-hatalom a bírói függetlenségre tör.
Hatodszor: mert Makai Lajosnak, mint a fenti cél érdekében létrehozott egyesület vezetőjének, semmi más dolga nem lenne, mint árgus szemekkel figyelni, nem tesz-e a kísérletet a mindenkori hatalom a bírák bedarálására. És gyanakodni, ha legalábbis kétes szándékokat vél felfedezni a politikai megnyilvánulások és hatalmi döntések mögött. És ha azt tapasztalja, hogy a Fidesz minden pozíciót elfoglalt, minden intézményt saját ellenőrzése alá hajtott az elmúlt egy évben, és most védhetetlen módon a bíróságokat kezdi piszkálni, tiltakoznia kéne. Hangosabban, mint a bírósági vezetőknek. Hiszen nyilván elgondolkozott azon, vajon kiket léptetnek a 228 kényszernyugdíjazott bíró helyébe. Hogy nem lesz-e a bírói kinevezés feltétele is a Fidesz-hűség? Hogy igaz-e az a hír, hogy esetleg újrapályáztatják az ország összes bíráját, és felelősségre vonnak minden bírót és bírósági vezetőt, aki a 2006-os döntéseivel nem az ő politikai céljaikat segítette? Hogy ha végre a bíróságokon is a Fidesz meghosszabbított nyúlványai ülnek majd (jóval nagyobb számban, mint eddig, és immár intézményesített mechanizmusok segítségével), vajon hová lesz a sokat emlegetett – és valóban garanciális – bírói függetlenség? (Rólunk, igazság-, de legalábbis jogkereső állampolgárokról nem is beszélve.) És mert tudnia kell, ahogy minden felkészült bírónak tudnia kell, hogy a meglévő problémáikra nem az újbóli pártállami függőség jelenti a megoldást.
Valóban nagy baj, ha a bírói kar (is) képtelen rá, hogy egységesen próbálja védeni az integritását. Nagy baj, ha az egyesületük is megadja magát. Nagy baj, ha ez csak egyetlen bírósági vezetőt indít nyílt szakításra. És a legnagyobb baj, hogy e tekintetben sem hasonlítunk sem Spanyolországra, sem Lengyelországra.
(Mihancsik Zsófia)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!