rss      tw      fb
Keres

Alkotmányos értékké vált az alkotmányellenesség



A legutóbbi hónapok fejleményei egyre inkább megerősítettek abban a véleményemben, hogy Magyarországon – jelenleg még a Magyar Köztársaságban – alkotmányos értékké vált az alkotmányellenesség.

Mindaz, ami a különböző különadókkal, a magánnyugdíjpénztárakkal, s nem utolsósorban magával az Alkotmánnyal és az Alkotmánybíróság hatáskörével történt, arra enged következtetni, hogy országunkban az alkotmányos berendezkedéssel, az ország jogállami mivoltával alapvető bajok vannak. E bajok forrása maga az állam, illetőleg az állam működését meghatározó intézmények és személyek.

Az Alkotmányban, de ugyanígy a jövőre hatályba lépő Alaptörvényben lehetnek és vannak ellentmondások. Ezek az ellentmondások az Alkotmány értelmezésével, alkalmazásával jó esetben feloldhatók. De ez véleményem szerint csak akkor lehetséges, ha tudomásul vesszük, hogy az Alkotmánynak, Alaptörvénynek vannak, kell hogy legyenek olyan alapvető rendelkezései, amelyeket az Alkotmány, Alaptörvény egyetlen más rendelkezése sem kérdőjelezhet meg, amelyeknek minden körülmények között érvényesülniük kell.

A bajok forrása éppen abban keresendő, hogy az állam működtetésében meghatározó szerepet játszó személyek és erők számára saját elgondolásaik minden áron való érvényesítése sokkal fontosabb, mint az, hogy az alkotmányosság követelményei érvényesüljenek. Az Alkotmány sorozatos módosításai és az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása mindezt jól jelzik.

Az Alkotmánybíróság, noha az előtte lévő indítványok némelyike az előzőekben jelzett kérdéseket feszegette, magának az Alkotmánynak a vizsgálatától következetesen tartózkodott. Szerintem ez hiba. Meggyőződésem, hogy az Alkotmánybíróságnak előbb vagy utóbb el kell jutnia ahhoz a felismeréshez, hogy feladatát, az Alkotmány, illetve Alaptörvény védelmét csak akkor tudja ellátni megfelelő színvonalon, ha meghatározza, hogy melyek azok az alapértékek, amelyektől még az alkotmányozásra felkent hatalom sem térhet el, amelyek terhére egyetlen alkotmányos tétel sem érvényesülhet.

Számomra – az alapjogok deklarálása mellett – elsőbbséget az Alkotmány, illetőleg Alaptörvény „demokratikus jogállam”-ra utaló rendelkezése élvez.

(Csak közbevetőleg jegyzem meg: az előzőekben jelzett felfogás alapján nézetem szerint a 98 százalékos különadóról szóló törvényt közjogi érvénytelenség miatt kellett volna megsemmisíteni, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozatát tudatosan teljesen figyelmen kívül hagyták.)

Egy olyan hatalom, amely sorozatos lépéseivel a jogállamot bontja le, végső fokon az alkotmányosság, illetve a saját maga által keresztülerőltetett Alaptörvény tiszteletét és tisztelhetőségét teszi kérdésessé, hiszen az állam képviseletében alkotmányos értékké teszi az Alkotmány, illetve az Alaptörvény tudatos, előre elhatározott megsértését.

(Tímár András)

_________________

A szerző adószakértő, alkotmánybírósági indítványait lásd az Alkotmánybírósági beadványok tárában


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!